A hazai felsőoktatás kétségtelenül küzd hatékonysági problémákkal, a rendszer átalakításakor azonban a fiskális mellett a szakmai szempontokat is figyelembe kell venni - mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora pénteken.
Az akadémikus hangsúlyozta, eddig nem találkozott felelős döntéshozó által jegyzett, végleges tervekkel a hazai felsőoktatási rendszer átalakításával kapcsolatban. A szakmai és a hatékonysági szempontoknak azonos súllyal kell szerepelniük a rendszer átalakítása során. A hosszú távú célok és világosan kijelölt funkciók figyelmen kívül hagyásával, csupán fiskális érvek alapján létrehozott struktúra ugyan pillanatnyi megtakarításokat hozhat, de három-négy év múlva még nagyobb problémákat kell kezelni - jelentette ki a professzor.
Az egyetemi tanár komoly veszélynek tartja, hogy az átalakítással kapcsolatban elindult a politikai "lobbiharc". Mint mondta, az nem fordulhat elő, hogy egy intézmény jövője az adott polgármester politikai érdekérvényesítő-képességén múljon.
Szabó Gábor kifejtette, az SZTE nem keresi a további felsőoktatási integráció lehetőségeit, de a már meglévő szakmai együttműködések mentén elképzelhetőnek tartja kisebb főiskolák beolvadását.
A rektor szerint az államilag támogatott felvételi keretszám és a diplomások részarányának növelése - amely uniós szándék is - nem egyeztethető össze. De a tervezett forráskivonás ellent mond a Széll Kálmán Terv egyik fő céljaként meghatározott foglalkoztatottságbővítésnek, munkahelyteremtésnek is.
Egy 2010-es OECD-felmérés alapján az alulfinanszírozott magyar felsőoktatás képezi az egyik legolcsóbban a diplomásokat. A magyar diplomaszerzés közpénz-közhaszon aránya a legjobb három között van - közölte a rektor.
A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. E szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.
A honlap információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem és főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.
Csütörtökön Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár négy főiskola rektorával folytatott egyeztetést az átalakításokról. Az oktatási államtitkárság ezt követően kiadott közleménye szerint az egyeztetésre meghívott négy rektor egyetértett azzal, hogy együtt kell keresni a felsőoktatási szerkezet szükségszerű racionalizálásának útjait. Mint írták, a felek véleményt cseréltek a felsőoktatási képzés szerkezetéről, az intézményszámról, a keretszámok megállapításáról, módjáról, a felsőoktatás minőségének javításáról, s e kérdésekben az álláspontok nem álltak egymástól távol. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a konzultációt a következő napokban folytatják a többi felsőoktatási intézmény vezetőivel.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
