Értéktelenné vált a diploma, tüntetnek az egyetemisták

Több ezer diák tüntetett Algírban kedden, hogy így fejezze ki elégedetlenségét a felsőfokú diplomák "elértéktelenedése" és az algériai egyetemeken kialakult rossz légkör miatt.

  • Eduline
Dacolva a tüntetési tilalommal az ország több tartományából érkező fiatalok a kormány székházához indultak. Miután a nagy létszámban kivezényelt rendőrök ezt megakadályozták, a köztársasági elnöki rezidencia felé vették az irányt. Közel négy kilométeres gyaloglás után a céltól néhány száz méterre állították meg és zavarták szét erőszakkal a diákokat a rohamrendőrök. A tiltakozók, többen vérző arccal, visszatértek a belvárosba, ahol már háborítatlanul skandálhattak politikai tartalmú és a felsőoktatást bíráló jelszavakat. Mit ér a BA- és a BSc-diploma itthon? Milyen fizetésre számíthatnak a végzősök? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Diáktüntetés Algériában február végén
MTI

Az Algériában működő néhány külföldi vállalat gyakran panaszkodik a diplomások szakképzettségének gyatra minőségére. Az észak-afrikai ország egyetemein 1,2 millió diák tanul. Az otthoni képzés befejeztével azonban sok algériai fiatal külföldi egyetemeken próbálja hiányosságait pótolni. Különösen sokan élnek Franciaországban, ahol a külföldi egyetemisták egyik legnépesebb táborát alkotják a marokkóiak és a kínaiak mellett.

Az algériai hatóságok öt évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy bevezetik a bolognai képzést az egyetemeken, összehangolandó a tanrendet az európai felsőoktatási intézményekéivel. Az elképzelés azonban kudarcba fulladt, így az algériai diplomákat továbbra sem ismerik el Európában. Ugyancsak elbukott az az ötlet, hogy francia mintára létrehozzák az elitképző felsőoktatási intézményeket.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.