Nem szakítja meg tanulmányait a Debreceni Egyetem (DE) három Japánban tanuló cserediákja, akik az intézménynek jelezték: jól vannak és minden segítséget megkapnak a helyi hatóságoktól és az egyetemektől.
Jelenleg kétoldalú cserekapcsolat keretében a Debreceni Egyetem egy hallgatója a Chiba Egyetemen, további kettő pedig a Hirosaki egyetemen folytat tanulmányokat.
A Hirosaki egyetem már a katasztrófa napján tájékoztatta a debreceni intézményt arról, hogy a földrengés epicentrumától 300-400 kilométerre lévő városban is érezték a földmozgást. Kár nem keletkezett, senki nem sérült meg, az átmeneti áramszünet után pedig már helyreállt a megszokott élet.
A két hallgató a Debreceni Egyetemet levélben tájékoztatta, amelyben közölték, hogy mindenképp maradnak Japánban. "Az egyetemen minden aktuális információhoz hozzájutunk, ezen felül pedig a híreket is figyelemmel kísérjük. A tokiói magyar nagykövetségnek már jeleztük, hogy jól vagyunk" - fogalmaztak, kiemelve, hogy az egyetemi személyzet és a hatóságok is mindenben segítségükre vannak. Hozzátették: az utórengéseket már nem érzik, és a kedvező széljárás miatt sugárzásnak sincsenek kitéve.
A Chiba egyetemen tanuló hallgató szintén jelezte: bár nyugtalanítja a helyzet, egyelőre nem tér haza. A három tanuló a tervek szerint augusztus végéig marad a szigetországban.
MTI
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
