Jól vannak, Japánban maradnak a Debreceni Egyetem hallgatói

Nem szakítja meg tanulmányait a Debreceni Egyetem (DE) három Japánban tanuló cserediákja, akik az intézménynek jelezték: jól vannak és minden segítséget megkapnak a helyi hatóságoktól és az egyetemektől.

  • Eduline

Jelenleg kétoldalú cserekapcsolat keretében a Debreceni Egyetem egy hallgatója a Chiba Egyetemen, további kettő pedig a Hirosaki egyetemen folytat tanulmányokat.

 

A Hirosaki egyetem már a katasztrófa napján tájékoztatta a debreceni intézményt arról, hogy a földrengés epicentrumától 300-400 kilométerre lévő városban is érezték a földmozgást. Kár nem keletkezett, senki nem sérült meg, az átmeneti áramszünet után pedig már helyreállt a megszokott élet.

 

A két hallgató a Debreceni Egyetemet levélben tájékoztatta, amelyben közölték, hogy mindenképp maradnak Japánban. "Az egyetemen minden aktuális információhoz hozzájutunk, ezen felül pedig a híreket is figyelemmel kísérjük. A tokiói magyar nagykövetségnek már jeleztük, hogy jól vagyunk" - fogalmaztak, kiemelve, hogy az egyetemi személyzet és a hatóságok is mindenben segítségükre vannak. Hozzátették: az utórengéseket már nem érzik, és a kedvező széljárás miatt sugárzásnak sincsenek kitéve.

 

A Chiba egyetemen tanuló hallgató szintén jelezte: bár nyugtalanítja a helyzet, egyelőre nem tér haza. A három tanuló a tervek szerint augusztus végéig marad a szigetországban.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.