Képek: így néz ki a legdrágább európai főiskola

Több mint harmincezer dollárba, vagyis körülbelül hat és félmillió forintba kerül egy tanév Európa egyik legdrágább főiskoláján: a svájci Franklin College képzéseit csak kevesen tudják megfizetni, ők azonban a busás tandíj ellenében az ország legszebb campusán tanulhatnak.

  • Eduline

A svájci főiskola campusa húszezer négyzetméteres, a Luganót körülvevő hegyoldalon fekszik, így a kollégiumokból, a kari előadókból és a szemináriumi termekből is lélegzetelállító kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. A világ legszebb egyetemeiről és főiskoláiról itt találsz képeket, az egyik legfurcsább, bambuszból készített iskoláról készített fotókat pedig itt nézheted meg.

fc.edu

Az 1969-ben alapított Franklin College képzéseire nincs többszörös túljelentkezés, az éves tandíj ugyanis körülbelül hat és félmillió forintnak megfelelő összeg: jelenleg a főiskolának négyszázötven hallgatója van, akik nyelvi, művészeti és gazdasági szakok közül választhatnak. A legnépszerűbb képzés több éve a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi menedzsment, a kommunikáció és médiatudomány, valamint a nemzetközi gazdaság.

fc.edu

A főiskola oktatói minden előadást és szemináriumot angol nyelven tartanak, a hallgatók azonban csak akkor kapják meg BA-diplomájukat, ha részt vesznek a hároméves spanyol-, német-, francia- vagy olasztanfolyamon.

fc.edu

 

fc.edu

 

fc.edu

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.