Elbocsátottak három oktatót az egyik legjobb törökországi magánegyetemről, miután kiderült, hogy egyik hallgatójuk pornófilmet készített disszertációjához - adta hírül a BBC.
Az isztambuli Bilgi egyetem filmesztétikai és kommunikációs tanszékét bezárták, a rendőrség nyomozásba kezdett. A brit média szerint a botrány jól mutatja "a hagyományos értékek és a kísérletező művészetek" közötti összeütközést, írja a Webradió.
A filmesztétikai tanszék végzős hallgatója, Deniz Ozgun először írásban adta be disszertációs tervét: a diák nem csinált titkot abból, hogy pornófilmet akar készíteni, de azt mondta, azért, hogy bemutassa, mennyire mesterkélt és fals a szexualitás a felnőttfilmekben. Tanárai nem fogadták el a szakdolgozati témabejelentőt, szerintük meggyőzőbb indoklásra lett volna szükség.
A botrány azután tört ki, hogy a hallgató interjút adott egy magazinnak: elmesélte, hogyan készítette el mégis a pornófilmet, méghozzá az egyetem épületében. Az intézmény rekotra három oktatót tett felelőssé a történtekért, őket elbocsátották. A híresen liberális Bilgi egyetem volt az első olyan felsőoktatási intézmény Törökországban, amely megtiltotta a női hallgatóknak a fejkendő és arcfedő viselését.
Szakdolgozati botrány az amerikai Duke egyetemen
2010 októberében
egy amerikai hallgató okozott botrányt szexpartnereiről írt szakdolgozatával
: Karen Owen képekkel illusztrált, több mint negyven oldalas PowerPoint prezentációjában a tudományos eljárásokat parodizálva tízes skálán értékelte tizenhárom "letesztelt" partnerét. A nem mindennapi disszertációnak hamar híre kelt az egyetemen, majd megjelent a jezebel.com nevű női blogon is.
Több internetes oldal is átvette az írást, köztük a Huffington Post is, sőt még az NBC televízió is bemutatta Karen Owen történetét. A lány később bocsánatot kért: "Teljes szívemből sajnálom. Soha nem akartam megbántani az embereket, akiket megemlítettem a dolgozatban".
eduline
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
