Virágzó üzletté vált a vizsgákon puskázó, valamint a beadandó dolgozatokat más munkáiból összeollózó hallgatók kiszűrése: több egyetem plágiumkereső szoftverrel, máshol high-tech eszközökkel próbálják elvenni a diákok kedvét a csalástól.
A New York Times szerint Amerikában a Central University of Florida működteti a legszigorúbb tesztközpontot, ahol a puskázás szinte lehetetlen. Az intézmény rektora azt állítja, hogy a rendszer mindig egy lépéssel a vizsgázók előtt jár, a rágózást és az evést például azért tiltották be a vizsgákon, hogy a szájmozgásból ki lehessen szűrni, ha valaki egy telefonba vagy mikrofonba mondja a kérdéseket.
Az egyik előadóteremben a 228 számítógép monitorját az asztal lapjába süllyesztették, így még véletlenül sem lehet a képernyőt feltűnés nélkül fényképezni. Ha valaki gyanúsan viselkedik vagy túl gyorsan dolgozik, azt a vizsgabiztos kamerákról figyelheti, a felvételeket pedig később akár bizonyítékként is felhasználhatják a diák ellen indított eljárásban.
Összeollózott dolgozatok - iparág épült a plagizáló diákok lebuktatására
Néhány év alatt több elitegyetemen is a többszörösére nőtt a plagizáló hallgatók száma - ezt a kínos hírt kellett közzétennie például
a legjobb felsőoktatási intézmények listáján
az előkelő 22. helyet elfoglaló Edinburgh egyetemnek. Az intézmény az egyik legnépszerűbb plágiumkeresőt, a Turn It In elnevezésű weboldalt használja, amely - elvileg - bármilyen vizsgamunkáról megállapítja, hogy az eredeti szellemi termék vagy sem.
A cég a hozzá beküldött vizsgapapírokat szövegfelismerő szoftverekkel több milliárd archivált weboldallal ütközteti, és az intézmények vizsgaanyagait szezonálisan is összehasonlítja egymással, így könnyen lebukhatnak azok a hallgatók, akik egymás dolgozatait adják be tanáraiknak.
A
persze nem késlekedtek: a New York Times szerint néhányan azzal próbálják kijátszani a szövegfelismerő szoftvereket, hogy a szövegben lévő betűket kicserélik más nyelvek ugyanolyan kinézetű karakterére (az orosz e és a sima e cseréje például azonosíthatatlanná teszi a szöveget, miközben olvashatósága mit sem változik), de vannak olyanok is akik Microsoft Word makrókkal próbálkoznak.
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
