Hozzátette: a felsőoktatási törvény miatti tiltakozások már februárban elkezdődhetnek a vidéki intézményekben, amelyek lezárása lehet a március 16-i budapesti demonstráció.

Körösparti Péter, a HÖOK jelenlegi elnöke azt: csak végső esetben, az egyeztetések minden lehetséges formájának kimerítése után nyúlnak a véleménynyilvánítás ezen drasztikus formájához, de úgy tartják, az anyag jelen állapotában nem szolgálja a minőségi felsőoktatást.
   
Kifogásolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy kereskedelmi televízióban december 16-án tett nyilatkozatát is. Ebben, a HÖOK vezetőjének elmondása szerint az hangzott el, a HÖOK célja, hogy a hallgatók korlátlan számban vizsgázgathassanak. Körösparti Péter leszögezte: ők sem azt szeretnék, ha korlátlan számban lehetne vizsgázni, és soha nem mondtak ilyet. Megjegyezte, jelenleg sincs így, aki bizonyos kritériumokat nem teljesít, azt kisorolják az állami képzésből. A HÖOK ennek a rendszernek a fenntartását, sőt szigorítását javasolja - mutatott rá.

Elmondta: még idén nyílt levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az elmúlt húsz évben kiharcolt hallgatói jogokat védje meg, s segítsen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a felsőoktatás színvonalának romlásáért a hallgatók lennének felelősek. Kitért arra is, hogy megkeresik a felsőoktatásban érdekelt szakmai szervezeteket, hogy véleményüket összehangolják, s ezt a javaslatcsomagot az Országgyűlés oktatási bizottságához juttatják majd el.
   
A HÖOK elnöke azt mondta, hogy úgy tűnik, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár már nem kíván velük találkozni, mielőtt kormány elé kerül az anyag, s szakmairól politikai síkra kívánja terelni a kérdést. A hallgatói vezetők felidézték, hogy legutóbbi december 4-i szombathelyi közgyűlésükön elfogadták állásfoglalásukat az új felsőoktatási törvényről, s a 37 oldalas javaslatcsomagot december 6-án juttatták el az oktatási államtitkárságra. December 9-én közel kétórás egyeztetést folytattak Hoffmann Rózsával, amelyen számos területen előrelépés történt, de az alapkérdéseket tekintve - például az egy tárgyból letehető vizsgaalkalmak számát - nem közeledtek az álláspontok. Az államtitkárság akkori közlése szerint a tárgyalásokat nyitott hozzáállás jellemezte.
   
A HÖOK - mint a közgyűlési állásfoglalásban rögzítették - nem a lehetséges vizsgák számát maximálná, hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni,  szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén, ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely szerintük nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.

 MTI