Egyetemmé alakítaná a MÜTF-öt az új rektor

Augusztus elsejétől Hajtó János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány korábbi vezetője lesz a tatabányai Modern Üzleti Tudományok (MÜTF) főiskola új rektora, miután az intézményt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult - közölte az intézmény csütörtökön.

  • Eduline
"A főiskolát négy éven belül egyetemmé szeretnénk átalakítani, ahol közgazdasági, műszaki és közigazgatási képzést nyújtanak, és az alkalmazott tudományokkal kapcsolatos technológiafejlesztő tevékenységet folytatnak a megújuló energiák és a lézertechnológia területén" - mondta el az új vezető, aki csaknem két és fél évtizeden keresztül az Edinburgh-i Egyetemen dolgozott, tanára, kutatója, majd professzora volt.

Hajtó János elmondta, hogy a beiskolázási adatok alapján 2010-ben kétszer több elsős jelentkezett a főiskolára, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az intézmény fejlesztése, pályázatokkal egymilliárd forintnál nagyobb forrást nyertek el korszerűbb, verseny- és piacképes képzések kialakítására.

Az egyetemmé válás mellett a főiskola szeretne az ország első zéró-emisszós, azaz nulla szén-dioxid kibocsátású felsőoktatási intézménye lenni, ahol a környezettudatos szemlélet nemcsak gazdasági kényszer, hanem az oktatásba is beépül új szakirányok és képzések indításával.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 diákkal indult Tatabányán, jelenleg összesen 1637 hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.

mti

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.