Augusztus elsejétől Hajtó János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány korábbi vezetője lesz a tatabányai Modern Üzleti Tudományok (MÜTF) főiskola új rektora, miután az intézményt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult - közölte az intézmény csütörtökön.
"A főiskolát négy éven belül egyetemmé szeretnénk átalakítani, ahol közgazdasági, műszaki és közigazgatási képzést nyújtanak, és az alkalmazott tudományokkal kapcsolatos technológiafejlesztő tevékenységet folytatnak a megújuló energiák és a lézertechnológia területén" - mondta el az új vezető, aki csaknem két és fél évtizeden keresztül az Edinburgh-i Egyetemen dolgozott, tanára, kutatója, majd professzora volt.
Hajtó János elmondta, hogy a beiskolázási adatok alapján 2010-ben kétszer több elsős jelentkezett a főiskolára, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az intézmény fejlesztése, pályázatokkal egymilliárd forintnál nagyobb forrást nyertek el korszerűbb, verseny- és piacképes képzések kialakítására.
Az egyetemmé válás mellett a főiskola szeretne az ország első zéró-emisszós, azaz nulla szén-dioxid kibocsátású felsőoktatási intézménye lenni, ahol a környezettudatos szemlélet nemcsak gazdasági kényszer, hanem az oktatásba is beépül új szakirányok és képzések indításával.
A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 diákkal indult Tatabányán, jelenleg összesen 1637 hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.
mti
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
