Megszüntetnék az ingyenes felsőoktatást Csehországban

A tandíj bevezetéséről egyezett meg a formálódó csehországi hármas koalíció - írja az inforadio.hu. Azt azonban még nem közölte a Polgári Demokrata Párt, a TOP 09 és a Közügyek hármasa, hogy mikor szüntetnék meg az ingyenes felsőoktatást. A változással több mint százezer forintnak megfelelő cseh koronát kell majd fizetniük a hallgatóknak, akik a tervek szerint állami kölcsönből is finanszírozhatnák oktatásuk költségeit.

  • Edupress
A jelenleg formálódó cseh koalíciós kormány tagjai több megszorító intézkedés mellett arról is megegyeztek, hogy a jövőben a nappali tagozatos hallgatóknak is fizetniük kell a felsőoktatásért. Azt ugyan még nem jelentették be, mikortól vezetnék be a tandíjat, a tervek szerint azonban szemeszterenként tízezer cseh koronát, tehát több mint százezer forintot kellene fizetniük a hallgatóknak.

Becslések szerint 22 ezren tanulnak a cseh felsőoktatási intézményekben, a hallgatók létszáma azonban folyamatosan növekszik. Az oktatási tárca közlése szerint azonban a változás nem érintené a már jelenleg is tanuló diákokat. A tervek szerint a leendő hallgatók kedvező feltételek mellett kínált állami kölcsönből finanszírozhatnák tanulmányaikat, a törlesztést pedig csak a képzés befejezése, vagy a törvényben meghatározott átlagbért elérő fizetés elérése után kellene elkezdeni. Ha ez utóbbi húsz év elteltével sem valósulna meg, akkor az állam eltekintene a kölcsön visszafizetésétől.

edupress
Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.