A továbbtanulási tendenciákat jellemzően három tényező határozza meg: a közoktatási rendszer, a felvételi eljárás változásai és a foglalkozások társadalmi presztízsének alakulása. Ami viszont szinte egyáltalán nem szól bele a felsőoktatási jelentkezések alakulásába az – sokak számára valószínűleg meglepően – a szociális helyzet. Merthogy a leghátrányosabb helyzetben lévő gyerekek az általános iskolai padokból sem tudnak „kiszállni”, nemhogy eljutni az érettségiig.
A továbbtanulás hazai népszerűségére, illetve ennek ingadozására kereste a választ az Educatio Nonprofit Kft. a Jelentkezési Tendenciák Kutatási Program 2000-2010 című tanulmánykötetben, melynek megjelenésére június 16-án műhelykonferencát is szerveztek. „Ma már a futballpályán történő mozgásokat is hőtérképpel elemzik, így próbálva meg feltárni a játékkal kapcsolatos legmélyebb összefüggéseket. Ha jó és működő felsőoktatást szeretnénk kialakítani, akkor hasonlóképpen kell feltárnunk és elemeznünk a rendszer összefüggéseit” – mondta a konferencia nyitó előadásában Horváth Tamás, az Educatio felsőoktatási igazgatóságának tagja. A Felsőoktatási Műhely füzetek első kiadványa pontosan erre tesz kísérletet: leírja a háttérben meghúzódó összefüggéseket, és következtetéseket von le belőlük.
Nem a szociális helyzet a döntő
A továbbtanulási tendenciákat jellemzően a következő tényezők határozzák meg: demográfiai megoszlás, a közoktatási rendszer, illetve a felvételi eljárás változásai, a felsőoktatási intézmények területi elhelyezkedése és a foglalkozások társadalmi presztízsének változása. Ami viszont szinte egyáltalán nem szól bele a felsőoktatási jelentkezések alakulásába az – sokak számára valószínűleg meglepően – a szociális helyzet. A kiadvány szerkesztői a konferencián is hagsúlyozták, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő gyerekek az általános iskolai padokból sem tudnak „kiszállni”, nemhogy eljutni az érettségiig. Ebből az következik, hogy aki érettségizik, az jellemzően rendelkezik a szükséges szociokulturális (és anyagi) háttérrel ahhoz, hogy tovább is tanuljon.
Az évtizede kisebb-nagyobb megugrásokat mutató, de összességében mégis stagnáló jelentkezési kedv hátterében más okok állnak. Az Educatio által egy háromezer fős, érettségizőkből álló mintán készített közvéleménykutatás eredményei szerint a felsőoktatásba nem jelentkezők csak mintegy 15 százaléka dönt úgy, hogy eleget tanult már, és belép a munka világába. A 3,6 százaléknyi küldöldre távozó mellett az összes többi megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy szeretne tovább tanulni, de nem a felsőoktatásban. Helyette inkább felsőfokú szakképzést, vagy OKJ-s képzést választ.
A kutatások tanúsága szerint azért lehetett szinte teljesen megegyező számú jelentkező 2000-ben és 2010-ben, mert a 2004-ig tartó felefelé ívelő tendenciát (2004 volt a „csúcs év” 167 ezer jelentkezővel) egy hosszú visszaeső időszak követte (2008-ban már a százezret sem érte el a jelentkezők száma), ami valószínűleg folytatódott volna, ha nem vezetik be a bolognai rendszert, amely a mesterképzésekre való jelentkezésekkel javított valamit a csökkenő számokon.
Tévhit, hogy sok a diplomás
Hibás az a felfogás, amely azt hangoztatja, hogy Magyarországon túlképzés folyik, és számlálatlanul zúdulnak a diplomások a munkaerőpiacra, amely nem képes felszívni őket. – mutatott rá Fábri István szociológus, az Educatio vezető elemzője, a konferencia egyik előadója. Épp ellenkezőleg: annak a folyamatnak lehetünk tanúi, hogy a diplomások új megközelítést adnak számos foglalkozásnak, mintegy „felülírva” a régit.
Tizenöt évvel ezelőtt még elegendőnek számított, ha egy titkárnő, vagy adminisztrátor középfokú végzettséggel rendelkezett. Ma viszont egyre inkább azt látjuk, hogy ennek a munkakörnek a betöltéséhez is diplomás, legalább egy idegennyelvet folyékonyan beszélő személyeket keresnek. A változás jól mérhető a munkaterület presztízsén is, ami viszont pozitívan befolyásolja a kereseti lehetőségeket is. Ezt egyébként jól érzékelik a fiatalok is, hiszen a kutatásban részt vetteknek mindössze 26 százaléka gondolta úgy, hogy diploma nélkül is hasonló összegeket kereshet, mint diplomával. A válaszolók mérvadó többsége (65 százalék) azért jól érzi, hogy a diplomás átlagfizetés jóval magasabb.
eduline
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
