szerző:
Eduline

Idén júniusban publikálják az Egyesült Királyságban az első olyan 100-as listát, amely a melegbarát oktatási intézményeket vonultatja fel. Közben pedig már az USA-ban több egyetem azt próbálja elérni, hogy a jelentkezési lapokon rákérdezhessenek a jelentkező szexuális beállítottságára is, mivel szerintük csak így tudnák segíteni ezeknek a diákoknak a beilleszkedését.

Az Egyesült Államokban a diákok az intézmények jelentkezési lapjain már nyilatkozhatnak többek között  az érdeklődési körükről és a politikai nézeteikről is, így az iskolák rögtön tucatnyi tájékoztató anyaggal, programajánlattal, segítő ötlettel tudják ellátni őket. Ezt a segítséget azonban nem tudják megadni az LMBT diákoknak, ugyanis egyszerűen nem tudják, hogy kik lehetnek érintettek, mivel a jelenlegi szabályozások szerint a nemi hovatartozásra nem lehet rákérdezni a formanyomtatványokon – írja a Guardian.

A cikk írója arról is beszámol, hogy egyre több intézmény, szervezet próbál meg tenni valamit ezeknek a  diákoknak az érdekében. A Pennsylvania Egyetemen például számos ismert adat alapján – hogy az illető milyen szociális csoportok tagja, milyen a kulturális érdeklődési köre stb. – próbálják meg kikövetkeztetni hogy ki tartozhat a fent említett körbe, hogy valahogy mégis segíthessék őket.  A Campus Pride nevű amerikai melegjogi diákszervezet ugyan támogatja az egyetem kezdeményezését, azonban a csoport szerint igazi megoldást csak az jelenthetne, ha a jelentkezési lapokon egyértelműen rákérdeznének a diák szexuális beállítottságára, aki persze eldönthetné, hogy egyáltalán akar-e válaszolni erre a kérdésre.

A meleg diákok ügye Európában is téma. Tavaly az Equality Challenge Unit publikálta az első olyan,  széleskörű kutatást, amelyet az LMBT diákok felsőoktatási tapasztalataival kapcsolatban készítettek. A kutatás eredményei szerint a hallgatók 90%-a egyetemi barátai előtt felvállalja másságát, ezzel szemben  2/3-uk döntött úgy, hogy nem fedi fel szexuális orientációját az intézményi dolgozóknak, tanároknak, mivel tartanak az esetleges diszkriminációtól.

Több felsőoktatasi intézményt is megkerestünk, hogy mondják el véleményüket, illetve hogy szerintük szükség lenne-e arra, hogy külön foglakozzanak a meleg hallagatók problémáival, esetleg gondolkodnak-e bármilyen támogató-csoport létrehozásán, néhány helyről érkezett is válasz.

– A meleg hallgatók a mi felfogásunk szerint a többiekkel egyenértékű hallgatók, tehát külön, a velük való foglalkozás helytelen lenne – modta el a kérdésre válaszolva a Kodolányi János Főiskola rektora,  Dr. h.c. Szabó Péter. Azonban természetesen nem mehetünk el amellett, hogy vannak problémáik az ilyen hallgatóknak, amelyek esetleg szervezett segítséget igényelnek. A főiskolán a diáktanácsadó szolgálat kezeli ezeket a problémákat, de hangsúlyozottan nem mint valami különleges dolgot.

– A Debreceni Egyetem a nemi identitás kérdését magánügynek tekinti, a hallgatókat szakmai teljesítményük alapján ítéli meg – nyilatkozta a témával kapcsolatban Turi Gábor, az egyetem külső kapcsolati igazgatóságának igazgatója.

A Guardian cikke érdekességként megemlíti azt is, hogy noha azt gondolnánk, hogy a meleg diákok az olyan nagyvárosok egyetemeit részesítik előnyben, ahol valószínűsíthetően több, vállaltan homoszexuális ember él, mint például Manchester, Brighton –, számos LMBT fiatal, amikor megkérdezték a témáról azt mondta: jobban érzi magát a kisebb városok egyetemein. A továbbtanulást kívánja segíteni az az összeállítás is, amelyet júniusban jelentet meg Angliában a Stonewall nevű melegek jogaiért küzdő szervezet. A TOP 100 melegbarát intézmények listája igyekszik majd minden információt megadni az egyes intézményekről a fiataloknak.

A 22 éves  Gábor, aki a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója elmondta: neki nem lenne szüksége egy ilyen listára ahhoz, hogy iskolát válasszon, mert ezen a téren sokkal inkább az ismerősök véleményére alapoz. A barátai előtt felvállaltan meleg Gábor azt mondja, hogy tapasztalatai szerint a magyarországi egyetemeken nincs jelen a homofóbia, és szerinte nincs szükség arra, hogy különböző programokat indítsanak számukra. "Itt szerintem ennek nincs kultúrája. Az USA-ban teljesen más a helyzet, ott külön szervezetek vannak. Igazából azt veszem észre, hogy itthon gyakran még normális tankörök sincsenek, közösségi szinten el vagyunk maradva."



eduline