Mely szakokon tartanak leginkább a válságtól a diákok?

A nemzetvédelmi és katonai, valamint az informatikai és a jogi igazgatási területen tanulók a legoptimistábbak az elhelyezkedési lehetőségeiket illetően, míg a legpesszimistábban az agrárképzésben részt vevők nyilatkoztak az Educatio kft. legújabb kutatása szerint.

  • Eduline

A felmérés során májusban és júniusban 7.837 hallgatót kérdeztek meg a felsőoktatási intézményekben. Arra a kérdésre, hogy a világgazdasági válság hogyan érintheti az elhelyezkedési lehetőségeket, a legoptimistábban a nemzetvédelmi és katonai képzésben tanulók válaszoltak: 13 százalékuk mondta, hogy negatívan, 69 százalék szerint nem érinti, 16 százalék pozitív elmozdulást vár. A jó eredményt elsősorban a rendőrtiszti főiskola hallgatóinak feltűnően pozitív várakozásai eredményezték, a képzésterület legnagyobb részét kitevő jogászképzésben részt vevők álláspontja az átlagoshoz közelít  - írták a közleményben.

Kifejezetten bizakodóak elhelyezkedési lehetőségeiket illetően az informatikus hallgatók, csak kevesebb, mint egyharmaduk (29,2 százalék) tapasztal negatív folyamatokat. Külön kiemelik a felmérés készítői a gazdasági szakos hallgatókat: az évek óta legnépszerűbb képzésterületen tanulók az egyik legpesszimistább csoportot alkotják, közel kétharmaduk (63,2 százalék) kifejezetten negatív tendenciákat tapasztal a saját szakterületén, legalábbis rövid távon. Ezt azért is tartják érdekes eredménynek, mert a közvélekedés éppen ellentétes képet fest a pénzügyi szféráról. 

A bölcsészettudományi képzésben részt vevők 49,7 százaléka negatív hatásokról nyilatkozott, 43,8 százalék szerint a válság nem érinti majd az elhelyezkedését, s 3 százalék vár pozitív változásokat.

Negatív hatásokra számít a műszaki képzésben tanulók 50,8 százaléka, a pedagógia képzésben részt vevők 51 százaléka és az orvosképzést végzők 53,8 százaléka. Nem érinti a válság az elhelyezkedésüket a műszaki képzésben tanulók 40,7 százaléka, a pedagógiai képzésben részt vevők 38,4 százaléka és az orvosképzésben tanulók 39,7 százaléka szerint.

   

A legpesszimistábbak azonban az agrárhallgatók, több mint kétharmaduk (68,2 százalék) úgy vélekedik, hogy elhelyezkedési kilátásaik kifejezetten romlottak az utóbbi egy évben.

   

A megkérdezett hallgatók fele (50,5 százalék) úgy véli, hogy alapvetően romlottak az elhelyezkedési lehetőségek az ő szakterületén. A másik nagy csoportot azok alkotják, akik ebben a tekintetben lényeges változást nem látnak a saját szakterületükön (40,9 százalék). Pozitív hatást csak igen kevesen (5,1 százalék) feltételeznek a világgazdasági válság következményeitől.

mti

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.