Ilyen az új OKJ: ezeken a képzéseken tanulhattok bizonyítvány nélkül

Szeptembertől változik az Országos Képzési Jegyzék, hosszabbak és drágábbak lesznek a tanfolyamok: összegyűjtöttük az alapfokú végzettség nélkül is megszerezhető szakmákat, az új óraszámokkal.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

Ha nem végeztétek el a nyolcadik osztályt, részszakképesítést szerezhettek: iyen tanfolyamot iskolarendszeren kívüli (tanfolyami) képzésben, speciális szakiskolai képzésben, vagy a Híd II. programban végezhettek. (A Híd II. programba az általános iskola ajánlásával azok a tanköteles korú diákok kerülhetnek be, akik nem akarnak továbbtanulni)

KépzésKötelező óraszám 2013 szeptemberétől
Asztalosipari szerelő240 - 360
Családellátó320 - 480
Csontozó munkás240 - 360
Erdőművelő400 - 600
Faipari gépkezelő240 - 360
Hulladékgyűjtő és -szállító240 - 360
Hulladékválogató és -feldolgozó240 - 360
Kerti munkás400 - 600
Kézi könyvkötő400 - 600
Konyhai kisegítő240 - 360
Kosárfonó480 - 720
Lakástextil-készítő160 - 240
Lóápoló és -gondozó480 - 720
Mezőgazdasági munkás240 - 360
Mézeskalács-készítő560 - 840
Motorfűrész-kezelő240 - 360
Parkgondozó320 - 480
Sütőipari és gyorspékségi munkás400 - 600
Szobafestő480 - 720
Textiltermék-összeállító200 - 300
Vágóhídi munkás240 - 360
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.