Melyik Magyarország legjobb egyetemi kollégiuma? Indul a szavazás!

Kollégistának lenni sajátos életforma - csak a kolisok tudják, miért hasonlít a Bermuda-háromszöghöz a közös konyha hűtője, miért nevel találékonyságra a kollégium, és miért jó, ha az ország legkedvesebb portás bácsiját/nénijét fogja ki az ember. Ma arra kérünk titeket, segítsetek megtalálni Magyarország legmenőbb - fogalmazhatnánk máshogy is: legjobb, legélhetőbb, legjobb közösséget magáénak tudó - kollégiumát. Szavazás indul!

  • Eduline
pixabay

Budapesti és vidéki egyetemvárosok kollégiumait hoztuk el nektek, hogy együtt döntsük el, melyik a legjobb egyetemi kollégium. Mitől jó egy koli? Mert szép vagy jól felszerelt az épület? Mert olyan jó bulikat sehol nem szerveznek, mint nálatok? Vagy mert olyan jó közösség sehol nincs, mint a ti kolitokban? Vagy mert az ország legjobb fej portás bácsija enged be titeket a kapun nap mint nap?

Szavazhattok például a miskolci Uni-Hotelre, a szegedi Károlyi Mihály Kollégiumra vagy a győri Egyetemi Kollégiumra. A fővárosi egyetemek kollégai közül is választottunk párat, így szavazhattok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új, Orczy úti kollégiumára, az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumára és a SE Pető András Kollégiumára is.

Hétfő reggel 8-ig szavazhattok, akkor összesítjük a szavazatokat - és egyben elindítjuk a második kört. Úgyhogy ha itt nem találtátok meg a saját kolitokat, ne aggódjatok, jövő héten újabb tíz kollégiummal folytatódik a verseny.

Itt szavazhattok, a kollégium képének jobb felső sarkában lévő zöld nyílra kattintva:

Itt a feketeleves: ezeken a szakokon szinte lehetetlen ösztöndíjas helyet szerezni

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, többre jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. Ezeken az alap- és osztatlan képzéseken nehéz állami ösztöndíjas helyet szerezni, tavaly a jelentkezők csak töredékének sikerült. Mutatjuk az adatokat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.