Tényleg lehetetlen állást találni bölcsészdiplomával? Valamelyik gyorsétterem a végállomás? Mit gondolnak a hallgatók, és mit mutatnak a pályakövetési adatok? Utánajártunk.
A bölcsészettudományi szakosok tényleg nem tartoznak a legjobban fizetett diplomások közé. A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint a különböző egyetemeken, főiskolákon végzettek havi nettó 122-154 ezer forintot visznek haza, míg a Friss diplomások 2012 című kiadvány szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő átlagbére nettó 159 ezer forint. A friss, intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.
A bölcsészek megelőzték viszont a pedagógusokat (116 ezer forint), illetve a sporttudományi (121 ezer forint) és a művészeti (130 ezer forint) végzettségű volt hallgatókat. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
| Mit mutatnak az adatok? |
| A 2013-as diplomás-pályakövetési adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják (a rendszerben egyelőre azoknak az intézményeknek az adatait lehet elérni, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot). A Friss diplomások 2012 című kiadvány a 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben végzettek körében készült 2011-es felmérés eredményeit összegzi - a 2013-as adatokat tartalmazó összefoglaló még nem jelent meg. |
A pályakezdő bölcsészek a 2013-as adatok alapján 3-5 hónap alatt tudnak elhelyezkedni, a 2012-ben megjelent tanulmány szerint pedig 4,28 hónap alatt találtak munkát. Tovább tart az álláskeresés a természettudományi, társadalomtudományi, sporttudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai, illetve az agrárképzésen végzetteknek is.
A pályakezdő bölcsészek kilenc százaléka mondta azt, hogy nincs munkája. A bölcsészeknél csak a társadalomtudományi diplomát szerzők körében volt rosszabb a helyzet: ott 9,5 százalék volt a munkanélküliek aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 októberében-decemberében 9,8 százalék volt az országos munkanélküliségi ráta: az Educatio felmérése szerint a diplomások körében csak 6,4 százalék ez az arány.
Sok a pályaelhagyó
Az azonban igaz, hogy szakterületükön a bölcsészek válogathatnak a legkevesebb állás közül: a Friss diplomások 2012 tanulmány szerint más szakterületen a bölcsészek 37,4 százaléka helyezkedik el, "megelőzve" ezzel a társadalomtudományi (32,8 százalék) és a sporttudományi (33 százalék) végzettségűeket is. A lista másik végén az orvos- és egészségtudományi (6,5 százalék), az informatikai (11,8 százalék), a jogi (12,5 százalék) és a műszaki (15 százalék) végzettségűek állnak.
A kiadvány szerint a bölcsészszakosok 26 százaléka dolgozik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben, őket az agrárszakosok (25,6 százalék), a társadalomtudományi végzettségűek (25,3 százalék), illetve a sporttudományi diplomások (24,6 százalék) követik. A legkisebb arányban a jogi (11 százalék), informatikai (11,3 százalék) és műszaki (13,8 százalék) területen végzettek vállalnak diplomát nem igénylő állást.
Végállomás: gyorsétterem?
A közkedvelt viccet, amely szerint a bölcsészkarról egyenes út vezet valamelyik gyorsétteremlánc pultja mögé, mindenki ismeri. Pedig bölcsészdiplomás olvasóink szerint az ilyen végzettség előnye, hogy alakítható és rugalmasan fejleszthető tudást ad. Szerintük a legfontosabb a folyamatos önfejlesztés és az igényekhez való alkalmazkodás.
"Egy fél OKJ-s képzéssel és önképzéssel lettem webprogramozó még érettségi előtt. A könyvtáros egyetemi képzés közben már hazai könyvtári weboldalak fejlesztésén dolgoztam" - írta egyikük.
"Gyorsan találtam állást: már negyedévesként főállásban dolgoztam (a szakmámban találtam munkát), és később sem volt olyan időszak, hogy ne lett volna munkám. Persze ehhez az kell, hogy már elsőévesként gyakornokoskodj, önkénteskedj, később legalább részmunkaidőben vállalj munkát, hogy minél több szakmai tapasztalatod legyen, mire átveszed a diplomádat" - írta egy másik volt bölcsészhallgató. Tíz mondat, amelytől minden bölcsész a falra mászik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
