Tényleg lehetetlen állást találni bölcsészdiplomával? Valamelyik gyorsétterem a végállomás? Mit gondolnak a hallgatók, és mit mutatnak a pályakövetési adatok? Utánajártunk.
A bölcsészettudományi szakosok tényleg nem tartoznak a legjobban fizetett diplomások közé. A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint a különböző egyetemeken, főiskolákon végzettek havi nettó 122-154 ezer forintot visznek haza, míg a Friss diplomások 2012 című kiadvány szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő átlagbére nettó 159 ezer forint. A friss, intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.
A bölcsészek megelőzték viszont a pedagógusokat (116 ezer forint), illetve a sporttudományi (121 ezer forint) és a művészeti (130 ezer forint) végzettségű volt hallgatókat. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
| Mit mutatnak az adatok? |
| A 2013-as diplomás-pályakövetési adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják (a rendszerben egyelőre azoknak az intézményeknek az adatait lehet elérni, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot). A Friss diplomások 2012 című kiadvány a 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben végzettek körében készült 2011-es felmérés eredményeit összegzi - a 2013-as adatokat tartalmazó összefoglaló még nem jelent meg. |
A pályakezdő bölcsészek a 2013-as adatok alapján 3-5 hónap alatt tudnak elhelyezkedni, a 2012-ben megjelent tanulmány szerint pedig 4,28 hónap alatt találtak munkát. Tovább tart az álláskeresés a természettudományi, társadalomtudományi, sporttudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai, illetve az agrárképzésen végzetteknek is.
A pályakezdő bölcsészek kilenc százaléka mondta azt, hogy nincs munkája. A bölcsészeknél csak a társadalomtudományi diplomát szerzők körében volt rosszabb a helyzet: ott 9,5 százalék volt a munkanélküliek aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 októberében-decemberében 9,8 százalék volt az országos munkanélküliségi ráta: az Educatio felmérése szerint a diplomások körében csak 6,4 százalék ez az arány.
Sok a pályaelhagyó
Az azonban igaz, hogy szakterületükön a bölcsészek válogathatnak a legkevesebb állás közül: a Friss diplomások 2012 tanulmány szerint más szakterületen a bölcsészek 37,4 százaléka helyezkedik el, "megelőzve" ezzel a társadalomtudományi (32,8 százalék) és a sporttudományi (33 százalék) végzettségűeket is. A lista másik végén az orvos- és egészségtudományi (6,5 százalék), az informatikai (11,8 százalék), a jogi (12,5 százalék) és a műszaki (15 százalék) végzettségűek állnak.
A kiadvány szerint a bölcsészszakosok 26 százaléka dolgozik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben, őket az agrárszakosok (25,6 százalék), a társadalomtudományi végzettségűek (25,3 százalék), illetve a sporttudományi diplomások (24,6 százalék) követik. A legkisebb arányban a jogi (11 százalék), informatikai (11,3 százalék) és műszaki (13,8 százalék) területen végzettek vállalnak diplomát nem igénylő állást.
Végállomás: gyorsétterem?
A közkedvelt viccet, amely szerint a bölcsészkarról egyenes út vezet valamelyik gyorsétteremlánc pultja mögé, mindenki ismeri. Pedig bölcsészdiplomás olvasóink szerint az ilyen végzettség előnye, hogy alakítható és rugalmasan fejleszthető tudást ad. Szerintük a legfontosabb a folyamatos önfejlesztés és az igényekhez való alkalmazkodás.
"Egy fél OKJ-s képzéssel és önképzéssel lettem webprogramozó még érettségi előtt. A könyvtáros egyetemi képzés közben már hazai könyvtári weboldalak fejlesztésén dolgoztam" - írta egyikük.
"Gyorsan találtam állást: már negyedévesként főállásban dolgoztam (a szakmámban találtam munkát), és később sem volt olyan időszak, hogy ne lett volna munkám. Persze ehhez az kell, hogy már elsőévesként gyakornokoskodj, önkénteskedj, később legalább részmunkaidőben vállalj munkát, hogy minél több szakmai tapasztalatod legyen, mire átveszed a diplomádat" - írta egy másik volt bölcsészhallgató. Tíz mondat, amelytől minden bölcsész a falra mászik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
