Tényleg lehetetlen állást találni bölcsészdiplomával? Valamelyik gyorsétterem a végállomás? Mit gondolnak a hallgatók, és mit mutatnak a pályakövetési adatok? Utánajártunk.
A bölcsészettudományi szakosok tényleg nem tartoznak a legjobban fizetett diplomások közé. A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint a különböző egyetemeken, főiskolákon végzettek havi nettó 122-154 ezer forintot visznek haza, míg a Friss diplomások 2012 című kiadvány szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő átlagbére nettó 159 ezer forint. A friss, intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.
A bölcsészek megelőzték viszont a pedagógusokat (116 ezer forint), illetve a sporttudományi (121 ezer forint) és a művészeti (130 ezer forint) végzettségű volt hallgatókat. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.
| Mit mutatnak az adatok? |
| A 2013-as diplomás-pályakövetési adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják (a rendszerben egyelőre azoknak az intézményeknek az adatait lehet elérni, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot). A Friss diplomások 2012 című kiadvány a 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben végzettek körében készült 2011-es felmérés eredményeit összegzi - a 2013-as adatokat tartalmazó összefoglaló még nem jelent meg. |
A pályakezdő bölcsészek a 2013-as adatok alapján 3-5 hónap alatt tudnak elhelyezkedni, a 2012-ben megjelent tanulmány szerint pedig 4,28 hónap alatt találtak munkát. Tovább tart az álláskeresés a természettudományi, társadalomtudományi, sporttudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai, illetve az agrárképzésen végzetteknek is.
A pályakezdő bölcsészek kilenc százaléka mondta azt, hogy nincs munkája. A bölcsészeknél csak a társadalomtudományi diplomát szerzők körében volt rosszabb a helyzet: ott 9,5 százalék volt a munkanélküliek aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 októberében-decemberében 9,8 százalék volt az országos munkanélküliségi ráta: az Educatio felmérése szerint a diplomások körében csak 6,4 százalék ez az arány.
Sok a pályaelhagyó
Az azonban igaz, hogy szakterületükön a bölcsészek válogathatnak a legkevesebb állás közül: a Friss diplomások 2012 tanulmány szerint más szakterületen a bölcsészek 37,4 százaléka helyezkedik el, "megelőzve" ezzel a társadalomtudományi (32,8 százalék) és a sporttudományi (33 százalék) végzettségűeket is. A lista másik végén az orvos- és egészségtudományi (6,5 százalék), az informatikai (11,8 százalék), a jogi (12,5 százalék) és a műszaki (15 százalék) végzettségűek állnak.
A kiadvány szerint a bölcsészszakosok 26 százaléka dolgozik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben, őket az agrárszakosok (25,6 százalék), a társadalomtudományi végzettségűek (25,3 százalék), illetve a sporttudományi diplomások (24,6 százalék) követik. A legkisebb arányban a jogi (11 százalék), informatikai (11,3 százalék) és műszaki (13,8 százalék) területen végzettek vállalnak diplomát nem igénylő állást.
Végállomás: gyorsétterem?
A közkedvelt viccet, amely szerint a bölcsészkarról egyenes út vezet valamelyik gyorsétteremlánc pultja mögé, mindenki ismeri. Pedig bölcsészdiplomás olvasóink szerint az ilyen végzettség előnye, hogy alakítható és rugalmasan fejleszthető tudást ad. Szerintük a legfontosabb a folyamatos önfejlesztés és az igényekhez való alkalmazkodás.
"Egy fél OKJ-s képzéssel és önképzéssel lettem webprogramozó még érettségi előtt. A könyvtáros egyetemi képzés közben már hazai könyvtári weboldalak fejlesztésén dolgoztam" - írta egyikük.
"Gyorsan találtam állást: már negyedévesként főállásban dolgoztam (a szakmámban találtam munkát), és később sem volt olyan időszak, hogy ne lett volna munkám. Persze ehhez az kell, hogy már elsőévesként gyakornokoskodj, önkénteskedj, később legalább részmunkaidőben vállalj munkát, hogy minél több szakmai tapasztalatod legyen, mire átveszed a diplomádat" - írta egy másik volt bölcsészhallgató. Tíz mondat, amelytől minden bölcsész a falra mászik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
