Semmit sem ér a bölcsészdiploma?

Tényleg lehetetlen állást találni bölcsészdiplomával? Valamelyik gyorsétterem a végállomás? Mit gondolnak a hallgatók, és mit mutatnak a pályakövetési adatok? Utánajártunk.

  • Eduline
Tényleg semmi jóra nem számíthatnak a bölcsészek?
Shutterstock

A bölcsészettudományi szakosok tényleg nem tartoznak a legjobban fizetett diplomások közé. A diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as adatai szerint a különböző egyetemeken, főiskolákon végzettek havi nettó 122-154 ezer forintot visznek haza, míg a Friss diplomások 2012 című kiadvány szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő átlagbére nettó 159 ezer forint. A friss, intézményekre lebontott adatokat itt találjátok.

A bölcsészek megelőzték viszont a pedagógusokat (116 ezer forint), illetve a sporttudományi (121 ezer forint) és a művészeti (130 ezer forint) végzettségű volt hallgatókat. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Mit mutatnak az adatok?
A 2013-as diplomás-pályakövetési adatok a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mutatják (a rendszerben egyelőre azoknak az intézményeknek az adatait lehet elérni, amelyekben a válaszadási arány meghaladta a tíz százalékot). A Friss diplomások 2012 című kiadvány a 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben végzettek körében készült 2011-es felmérés eredményeit összegzi - a 2013-as adatokat tartalmazó összefoglaló még nem jelent meg. 

A pályakezdő bölcsészek a 2013-as adatok alapján 3-5 hónap alatt tudnak elhelyezkedni, a 2012-ben megjelent tanulmány szerint pedig 4,28 hónap alatt találtak munkát. Tovább tart az álláskeresés a természettudományi, társadalomtudományi, sporttudományi, közigazgatási, rendészeti, katonai, illetve az agrárképzésen végzetteknek is.

A pályakezdő bölcsészek kilenc százaléka mondta azt, hogy nincs munkája. A bölcsészeknél csak a társadalomtudományi diplomát szerzők körében volt rosszabb a helyzet: ott 9,5 százalék volt a munkanélküliek aránya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 októberében-decemberében 9,8 százalék volt az országos munkanélküliségi ráta: az Educatio felmérése szerint a diplomások körében csak 6,4 százalék ez az arány.

Sok a pályaelhagyó

Az azonban igaz, hogy szakterületükön a bölcsészek válogathatnak a legkevesebb állás közül: a Friss diplomások 2012 tanulmány szerint más szakterületen a bölcsészek 37,4 százaléka helyezkedik el, "megelőzve" ezzel a társadalomtudományi (32,8 százalék) és a sporttudományi (33 százalék) végzettségűeket is. A lista másik végén az orvos- és egészségtudományi (6,5 százalék), az informatikai (11,8 százalék), a jogi (12,5 százalék) és a műszaki (15 százalék) végzettségűek állnak.

Igaz? Nem igaz?
bmeme.hu

A kiadvány szerint a bölcsészszakosok 26 százaléka dolgozik felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben, őket az agrárszakosok (25,6 százalék), a társadalomtudományi végzettségűek (25,3 százalék), illetve a sporttudományi diplomások (24,6 százalék) követik. A legkisebb arányban a jogi (11 százalék), informatikai (11,3 százalék) és műszaki (13,8 százalék) területen végzettek vállalnak diplomát nem igénylő állást.

Végállomás: gyorsétterem?

A közkedvelt viccet, amely szerint a bölcsészkarról egyenes út vezet valamelyik gyorsétteremlánc pultja mögé, mindenki ismeri. Pedig bölcsészdiplomás olvasóink szerint az ilyen végzettség előnye, hogy alakítható és rugalmasan fejleszthető tudást ad. Szerintük a legfontosabb a folyamatos önfejlesztés és az igényekhez való alkalmazkodás.

"Egy fél OKJ-s képzéssel és önképzéssel lettem webprogramozó még érettségi előtt. A könyvtáros egyetemi képzés közben már hazai könyvtári weboldalak fejlesztésén dolgoztam" - írta egyikük.

"Gyorsan találtam állást: már negyedévesként főállásban dolgoztam (a szakmámban találtam munkát), és később sem volt olyan időszak, hogy ne lett volna munkám. Persze ehhez az kell, hogy már elsőévesként gyakornokoskodj, önkénteskedj, később legalább részmunkaidőben vállalj munkát, hogy minél több szakmai tapasztalatod legyen, mire átveszed a diplomádat" - írta egy másik volt bölcsészhallgató. Tíz mondat, amelytől minden bölcsész a falra mászik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.