Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Jókai, aki eredetileg nem Mór, hanem Móric(z). És eredetileg em Jókai, hanem Jókay
Jókait Jókay Móricz néven anyakönyvezték 1825. február 18-án, Komáromban. Egy történet szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai először bosszankodott, de frappáns válaszában ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel.
De ki volt az a Jókai Róza?
Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, de Laborfalvi Róza unokáját örökbe fogadta. Sokan nem örültek annak, amikor 1848-ban Jókai feleségül vette Laborfalvi Rózát, többek között azért nem, mert a színésznőnek volt egy házasságon kívül született, akkor már 12 éves lánya, akinek az édesapja a kor egyik ismert színésze volt. Benke Róza korán elhunyt, az ő lánya volt Jókai Róza, akit örökbe fogadott Jókai és Laborfalvi.
Túry Gergely
Nem csak az első házassága okozott botrányt
Hanem a második is. Egyes elbeszélések szerint akkora botrány lett abból, hogy az idős Jókai 1899-ben feleségül vette az akkor húszéves Nagy Bellát, hogy az eladott Jókai-regények példányszáma is visszaesett.
Az örökösök évekig nem egyeztek meg
Jókai egyetlen örökösének feleségét, Nagy Bellát jelölte meg, Jókai Róza megtámadta ezt a végrendeletet. Azt állította, hogy tanúi vannak, akik bizonyítani tudják, hogy Nagy Bella a végrendelet leírása előtt vagy közben fizikai kényszert alkalmazott. Végül két évbe telt, mire Róza visszavonta keresetét, majd peren kívüli egyezséget kötött. Az 1920-as években Jókai Róza megint beperelte az özvegyet, amelynek 1927-ben újabb megállapodás lett a vége: 12 ezer pengőt kapott, és cserébe egyszer örökre lemondott a húsz évvel korábban megszerzett részesedéséről.
„Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról
"Jókait és a Bánk bánt levenném a kötelezők listájáról, Az ember tragédiájának is csökken a népszerűsége, izgalma, olvashatósága. A Csongor és Tünde is teljesen élvezhetetlenné vált a középiskolások zöme számára" - mondta az Eduline-nak adott interjújában Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, aki szerint most a lassúságot, a figyelmes, az elmélyülő olvasást kell megtanítani.
