Így alakulnak az albérletárak Budapesten: van, ahol még drágább?

Nem minden elsőéves kap kollégiumi helyet, a túljelentkezés ugyanis jelentős. Aki albérletben lakik, folyamatosan figyeli az árakat, hátha talál egy olcsóbb lakást. Most az amerikai albérlet közvetítő portál, a rentcafe.com adatait vetette össze a magyar piaccal az Otthon Centrum.

  • Eduline
pixabay

Budapesten nagyon sok kerületben szinte kifizethetetlenek az árak, azonban vannak olyan külső kerületek is, ahol érdemes körbe nézni. A Napi.hu azt írja, hogy idei év első három negyedévében kiadott lakásainak adatait a tavalyi év egészének átlagához viszonyítva a legnagyobb mértékben az első kerületben emelkedtek a bérleti díjak, míg a legdrágábbnak számító belső pesti kerületekben stabilizálódni látszik az albérlet-piac.

Frankfurtban, Bécsben az átlagos budapesti bérleti díj közel dupláját kell kifizetni az albérlőknek, a legdrágább kerületek átlagához képest is 10 százalékkal drágább a lakásbérlet, míg Amszterdam, Koppenhága vagy a svájci nagyvárosok bérleti díja többszörösei a fővárosi albérleti díjaknak.

A RENTCafé cikkéből az is kderül, hogy Európán túl kitekintve a hazai bérleti díjakhoz leginkább a távol-keleti nagyvárosok, Peking, Sanghaj és Szöul bérleti díjai hasonlítanak, ahol átszámítva 2500-3000 forint egy négyzetméter bérleti díja. 

Így alakulnak az albérletárak Budapesten, az egyetemi kampuszok környékén

Utánajártunk, mennyibe kerülnek az albérletek a nagyobb egyetemi kampuszok kerületeiben. Nem minden elsőéves kap majd kollégiumi helyet, a túljelentkezés ugyanis jelentős. Ha már most sejtitek, hogy nem lesz elég pontotok a sikeres kollégiumi jelentkezéshez, nem árt időben elkezdeni albérleteket nézni, mert a legjobbak gyorsan gazdára találnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.