Van olyan autós iskola, ahol a diákok alig több mint 6 százaléka tudja sikeresen letenni a jogosítványhoz szükséges elméleti vizsgát. És a gyakorlati vizsgán sem sokkal jobb a helyzet. Vannak, akik 110 ezerért hirdetik a jogsi megszerzését, de a valóságban átlagosan 130-150 ezer forintból jöhet ki inkább, sőt van, ahol ennek többszörösét költik el a diákok - írja a hvg.hu.
A jogosítvány megszerzése egyszerű feladatnak tűnik: csak ki kell választani egy autósiskolát, be kell iratkozni és már indulhat is a képzés. Az első probléma viszont már a folyamat legelején felmerül: melyik iskolát válasszuk? A barátok, ismerősök és az internetes vélemények sokszor egymásnak ellentmondóak, tapasztalat híján pedig nagyon nehéz választani - írja a hvg.hu.
Segítség lehet ilyenkor, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság negyedévente összesíti a hazai autósiskolák teljesítményét. A százalékos arányokból kiolvasható, hogy melyik intézményben teljesítettek a legjobban a diákok, illetve persze az oktatóik – vagyis, hogy hol tették a legtöbb sikeres vizsgát, valamint a gyakorlati oktatást tekintve hol kellett a kötelezően előírt óraszámon felül a legkevesebb pluszórát venni.
A Vizsga Sikerességi Mutató (VSM) eredményei alapján a Kiskun Autósiskolában 2017 második negyedévében csupán a diákok 15 százaléka tudott eredményes elméleti vizsgát tenni. Őket a Kopasz Autósiskola (15,38 százalék) és a Kocsis Autósiskola (16,67 százalék) követi. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Rossz hír: 42 ezer forinttal többet kell fizetni a jogsiért, mint gondolnánk
Az elméleti és a gyakorlati képzés díján kívül több mint 42 ezer forintos kiadással kell számolniuk azoknak, akik jogosítványt szereznének - írja a Forbes. A lap azt írja, a jogosítványszerzés teljes várható költségei két részből állnak: egyrészt az autósiskolának kell az elméleti és a gyakorlati képzésért díjakat fizetni másrészt pedig különböző egyéb díjak is felmerülnek.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
