Taccsra vágja a kormány a nyelviskolákat és a képzőcentrumokat

Legalább ezer képző intézményt hozhat lehetetlen helyzetbe a szakképzési hozzájárulás szabályainak megváltozása azzal...

  • Eduline

Legalább ezer képző intézményt hozhat lehetetlen helyzetbe a szakképzési hozzájárulás szabályainak megváltozása azzal, hogy a munkáltatók által befizetett pénzt központilag osztanák el. Az intézkedés főként nyelviskolákat, tréningek és továbbképzésekre szakosodott vállalkozásokat érintene hátrányosan.

A szakképzésről szóló törvénnyel párhuzamosan a parlament elé került a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat. Ennek legfőbb üzenete, hogy a munkáltatók által fizetendő járulékot központilag osztanák el.

Az, hogy miből és mennyit lehet költeni, változatlan marad: a szakképzési hozzájárulás a bruttó bértömegnek továbbra is a 1,5 százaléka, de az új rendszer eltöröl bizonyos mentességeket. Így a cégek szakképzési hozzájárulás-fizetés címén eddig a társasági adójukból leírhatták a munkatársak képzésre fordított összeg egy meghatározott részét, valamint szintén direkt módon támogathattak képzőhelyeket.

A szakképzési alap 50 milliárdjából  6+13 milliárd  így „folyt be.” Ez most megszűnne: az új , szakképzésről szóló törvényben megfogalmazott körben mindenkinek kötelező lenne a szakképzési hozzájárulás megfizetése, és a befolyt pénzeket pályázat útján osztanák vissza. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.