Szemétbörtön lassíthatja az űr felfedezését

Az óceán után az űr a következő végtelen horizont. Egyelőre leválaszt minket a világegyetemről, de kitartó munkával és technológiai fejlődéssel elérhetjük, hogy távolságai összezsugorodjanak, mint az egykor végtelen óceán, és távoli világokkal kössön össze minket. Egyelőre azonban, akárcsak az óceánt, úgy teleszemeteltük, hogy az már a civilizációnk jövőjét fenyegeti.

  • Eduline
A NASA által követett földközeli pályán lévő űrobjektumok
NASA

A NASA által követett föld körüli pályán lévő tárgyak 95%-a általunk szétszórt szemét. A többségük üzemen kívüli műhold vagy űrhajók levált részei. De körülöttünk kering például Ed White amerikai asztronauta egyik űrkesztyűje, egy hordó ammónia és asztronauták fagyott vizelete is.

A föld körül száguldva akár egy kockacukor méretű törmelékdarab is olyan pusztítást végezhet, mint a földön egy kézigránát. Ráadásul ha két űrobjektum összeütközik, a belőlük kizakadó törmelék további veszélyeket rejt. 2009-ben véletlenül összeütközött az Iridium 33 amerikai kommunikációs műhold és a Kosmos 2251 orosz katonai műhold, és amellett, hogy az előbbi irányíthatatlanná vált, az utóbbi meg letért a pályájáról, több mint 2000 10 cm-nél nagyobb űrtörmelék vált le. Ezek pályáját azóta is figyelik, de a 10 centiméternél kisebb darabokat egyelőre nem látjhatjuk.

nasa

Az űrszemét veszélye minden ütközéssel és új törmelékdarabbal nő, mivel egyre közelebb kerülünk az úgynevezett Kessler szindrómához. Ez azt jelenti, hogy az űrszemét és az ütközések mennyisége miatt láncreakció alakul ki és az ütközések és új törmelékek sora annyira veszélyessé teszi az űrutazást, hogy már nem leszünk képesek felmenni és rendet rakni.

Számtalan javaslat létezik az űr kiatkarítására: hálók, napvitorlák, parittyák és így tovább. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy az üzenem kívüli űrállomások az őket fellövő nemzetek tulajdonát képezik, így jogszerűen csak ők nyúlhatnak hozzá. Megoldást jelentene a nemzeti szabályozás erősítése, de ez egyelőre az oceánon lebegő szemétnél sem működik. Rengetegen dolgoznak azonban a problémán és reméljük, a megoldás nem fog az utolsó pillanatig váratni magára.

Corsano Dániel

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.