Az óceán után az űr a következő végtelen horizont. Egyelőre leválaszt minket a világegyetemről, de kitartó munkával és technológiai fejlődéssel elérhetjük, hogy távolságai összezsugorodjanak, mint az egykor végtelen óceán, és távoli világokkal kössön össze minket. Egyelőre azonban, akárcsak az óceánt, úgy teleszemeteltük, hogy az már a civilizációnk jövőjét fenyegeti.
A NASA által követett föld körüli pályán lévő tárgyak 95%-a általunk szétszórt szemét. A többségük üzemen kívüli műhold vagy űrhajók levált részei. De körülöttünk kering például Ed White amerikai asztronauta egyik űrkesztyűje, egy hordó ammónia és asztronauták fagyott vizelete is.
A föld körül száguldva akár egy kockacukor méretű törmelékdarab is olyan pusztítást végezhet, mint a földön egy kézigránát. Ráadásul ha két űrobjektum összeütközik, a belőlük kizakadó törmelék további veszélyeket rejt. 2009-ben véletlenül összeütközött az Iridium 33 amerikai kommunikációs műhold és a Kosmos 2251 orosz katonai műhold, és amellett, hogy az előbbi irányíthatatlanná vált, az utóbbi meg letért a pályájáról, több mint 2000 10 cm-nél nagyobb űrtörmelék vált le. Ezek pályáját azóta is figyelik, de a 10 centiméternél kisebb darabokat egyelőre nem látjhatjuk.
Az űrszemét veszélye minden ütközéssel és új törmelékdarabbal nő, mivel egyre közelebb kerülünk az úgynevezett Kessler szindrómához. Ez azt jelenti, hogy az űrszemét és az ütközések mennyisége miatt láncreakció alakul ki és az ütközések és új törmelékek sora annyira veszélyessé teszi az űrutazást, hogy már nem leszünk képesek felmenni és rendet rakni.
Számtalan javaslat létezik az űr kiatkarítására: hálók, napvitorlák, parittyák és így tovább. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy az üzenem kívüli űrállomások az őket fellövő nemzetek tulajdonát képezik, így jogszerűen csak ők nyúlhatnak hozzá. Megoldást jelentene a nemzeti szabályozás erősítése, de ez egyelőre az oceánon lebegő szemétnél sem működik. Rengetegen dolgoznak azonban a problémán és reméljük, a megoldás nem fog az utolsó pillanatig váratni magára.
Corsano Dániel
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
