Az óceán után az űr a következő végtelen horizont. Egyelőre leválaszt minket a világegyetemről, de kitartó munkával és technológiai fejlődéssel elérhetjük, hogy távolságai összezsugorodjanak, mint az egykor végtelen óceán, és távoli világokkal kössön össze minket. Egyelőre azonban, akárcsak az óceánt, úgy teleszemeteltük, hogy az már a civilizációnk jövőjét fenyegeti.
A NASA által követett föld körüli pályán lévő tárgyak 95%-a általunk szétszórt szemét. A többségük üzemen kívüli műhold vagy űrhajók levált részei. De körülöttünk kering például Ed White amerikai asztronauta egyik űrkesztyűje, egy hordó ammónia és asztronauták fagyott vizelete is.
A föld körül száguldva akár egy kockacukor méretű törmelékdarab is olyan pusztítást végezhet, mint a földön egy kézigránát. Ráadásul ha két űrobjektum összeütközik, a belőlük kizakadó törmelék további veszélyeket rejt. 2009-ben véletlenül összeütközött az Iridium 33 amerikai kommunikációs műhold és a Kosmos 2251 orosz katonai műhold, és amellett, hogy az előbbi irányíthatatlanná vált, az utóbbi meg letért a pályájáról, több mint 2000 10 cm-nél nagyobb űrtörmelék vált le. Ezek pályáját azóta is figyelik, de a 10 centiméternél kisebb darabokat egyelőre nem látjhatjuk.
Az űrszemét veszélye minden ütközéssel és új törmelékdarabbal nő, mivel egyre közelebb kerülünk az úgynevezett Kessler szindrómához. Ez azt jelenti, hogy az űrszemét és az ütközések mennyisége miatt láncreakció alakul ki és az ütközések és új törmelékek sora annyira veszélyessé teszi az űrutazást, hogy már nem leszünk képesek felmenni és rendet rakni.
Számtalan javaslat létezik az űr kiatkarítására: hálók, napvitorlák, parittyák és így tovább. A helyzetet azonban tovább nehezíti, hogy az üzenem kívüli űrállomások az őket fellövő nemzetek tulajdonát képezik, így jogszerűen csak ők nyúlhatnak hozzá. Megoldást jelentene a nemzeti szabályozás erősítése, de ez egyelőre az oceánon lebegő szemétnél sem működik. Rengetegen dolgoznak azonban a problémán és reméljük, a megoldás nem fog az utolsó pillanatig váratni magára.
Corsano Dániel
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
