Számtörténet: Miért használjuk azokat a számokat, amiket használunk? - videó
A számok fejlődése a civilizációk fejlődésének komoly befolyásoló tényezője volt. Egy kultúra számtana tökéletesen jellemezte a fejlettségi szintjüket is. A TED ed videója ebben a fejlődéseben kalauzol el minket.
Eduline
TED ed
Az őskori kultúrákban is törvényszerű volt, hogy számokkal írják le, hogy például állatokból vagy más élelemből mennyi áll rendelkezésre. Kezdetben minden egyes állatot egy kővel, pálcával, vagy barlangfalra húzott vonallal jelöltek, azonban a kultúra fejlődésével egyre hatékonyabbak lettek, így több dolgot is kellett számon tartani, ez pedig nem volt tartható kövek halmozásával.
Ekkor kezdtek új jelöléseket kidolgozni a különböző értékek jelölésére, például az 5-höz is egy jelölést dolgoztak ki (ahány ujjunk van a kezünkön), majd ennek összeadásával írták le a mennyiségeket. Azonban a klasszikus helyiérték használata az ókorig, egyesek szerint a középkorig nem jelent meg Európában, így nagyjából úgy néztek ki a számsorok: 5+5+5+5+5 (=20).
A római számoknál már megvolt a nagyobb értékű számjelölések rendje, de még nem lehet beszélni a ma ismert helyiértékről, például a CCCLVIII (358) leírására is 8 jelet kellet felhasználni. A helyiérték egy szükségszerűség volt, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a babilóniai, a kínai és az azték kultúra is egymástól függetlenül találta fel a használatát, egy szám innentől a pozíciójának megfelelő többszörös értéket képviselte.
A VIII. században Indiában dolgozták ki a 10 különböző jelen alapuló tízes számrendszert, mely a középkorban fokozatosan terjedt el Európában arab és perzsa közvetítéssel. A jelek innentől a 10 különböző többszöröseit jelölték, de legnagyobb vívmánya az arabok által bevezetett 0 használata volt, mely alkalmas volt a bizonyos helyiértékeken megjelenő hiány jelölésére.
További részletek az alábbi videóban, a felirat bekapcsolása javasolt.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.