A számok fejlődése a civilizációk fejlődésének komoly befolyásoló tényezője volt. Egy kultúra számtana tökéletesen jellemezte a fejlettségi szintjüket is. A TED ed videója ebben a fejlődéseben kalauzol el minket.
Az őskori kultúrákban is törvényszerű volt, hogy számokkal írják le, hogy például állatokból vagy más élelemből mennyi áll rendelkezésre. Kezdetben minden egyes állatot egy kővel, pálcával, vagy barlangfalra húzott vonallal jelöltek, azonban a kultúra fejlődésével egyre hatékonyabbak lettek, így több dolgot is kellett számon tartani, ez pedig nem volt tartható kövek halmozásával.
Ekkor kezdtek új jelöléseket kidolgozni a különböző értékek jelölésére, például az 5-höz is egy jelölést dolgoztak ki (ahány ujjunk van a kezünkön), majd ennek összeadásával írták le a mennyiségeket. Azonban a klasszikus helyiérték használata az ókorig, egyesek szerint a középkorig nem jelent meg Európában, így nagyjából úgy néztek ki a számsorok: 5+5+5+5+5 (=20).
A római számoknál már megvolt a nagyobb értékű számjelölések rendje, de még nem lehet beszélni a ma ismert helyiértékről, például a CCCLVIII (358) leírására is 8 jelet kellet felhasználni. A helyiérték egy szükségszerűség volt, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a babilóniai, a kínai és az azték kultúra is egymástól függetlenül találta fel a használatát, egy szám innentől a pozíciójának megfelelő többszörös értéket képviselte.
A VIII. században Indiában dolgozták ki a 10 különböző jelen alapuló tízes számrendszert, mely a középkorban fokozatosan terjedt el Európában arab és perzsa közvetítéssel. A jelek innentől a 10 különböző többszöröseit jelölték, de legnagyobb vívmánya az arabok által bevezetett 0 használata volt, mely alkalmas volt a bizonyos helyiértékeken megjelenő hiány jelölésére.
További részletek az alábbi videóban, a felirat bekapcsolása javasolt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
