A számok fejlődése a civilizációk fejlődésének komoly befolyásoló tényezője volt. Egy kultúra számtana tökéletesen jellemezte a fejlettségi szintjüket is. A TED ed videója ebben a fejlődéseben kalauzol el minket.
Az őskori kultúrákban is törvényszerű volt, hogy számokkal írják le, hogy például állatokból vagy más élelemből mennyi áll rendelkezésre. Kezdetben minden egyes állatot egy kővel, pálcával, vagy barlangfalra húzott vonallal jelöltek, azonban a kultúra fejlődésével egyre hatékonyabbak lettek, így több dolgot is kellett számon tartani, ez pedig nem volt tartható kövek halmozásával.
Ekkor kezdtek új jelöléseket kidolgozni a különböző értékek jelölésére, például az 5-höz is egy jelölést dolgoztak ki (ahány ujjunk van a kezünkön), majd ennek összeadásával írták le a mennyiségeket. Azonban a klasszikus helyiérték használata az ókorig, egyesek szerint a középkorig nem jelent meg Európában, így nagyjából úgy néztek ki a számsorok: 5+5+5+5+5 (=20).
A római számoknál már megvolt a nagyobb értékű számjelölések rendje, de még nem lehet beszélni a ma ismert helyiértékről, például a CCCLVIII (358) leírására is 8 jelet kellet felhasználni. A helyiérték egy szükségszerűség volt, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a babilóniai, a kínai és az azték kultúra is egymástól függetlenül találta fel a használatát, egy szám innentől a pozíciójának megfelelő többszörös értéket képviselte.
A VIII. században Indiában dolgozták ki a 10 különböző jelen alapuló tízes számrendszert, mely a középkorban fokozatosan terjedt el Európában arab és perzsa közvetítéssel. A jelek innentől a 10 különböző többszöröseit jelölték, de legnagyobb vívmánya az arabok által bevezetett 0 használata volt, mely alkalmas volt a bizonyos helyiértékeken megjelenő hiány jelölésére.
További részletek az alábbi videóban, a felirat bekapcsolása javasolt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
