A Rocket Girls rendszeresen mutat be olyan nőket, akiknek tudományos eredményei megváltoztatták a világot.
Péter Rózsa matematikus nevét kevés magyar intézmény viseli, pedig a 20. század egyik legnagyobb, nemzetközileg jegyzett magyar tudósa volt - előtte tiszteleg a Huffington Post és a Rocket Girls. Utóbbi egy társadalmi kezdeményezés, mely arra szeretné ösztönözni a nőket, hogy a tudomány területén se féljenek kiteljesíteni önmagukat.
A matematikus 1905-ben született Budapesten, zsidó családban. Bár származása és neme miatt is hátrányokkal kellett szembenéznie, de bekerült a Budapesti Tudományegyetemre. Balszerencséjére a felvételije idején már élt a zsidók számára hátrányos Numerus Clausus, az etnikumokra szabott létszámkorlát is, mégis sikerült bejutnia.
1927-ben szerzett oklevelet matematika-fizika szakon, bár korábban sokáig inkább a kémia érdekelte. Két évig munkanélküliként élt, majd állást kapott egy középiskolában, azonban 1939-ben ezt a munkát is meg kellett szakítania, ugyanis a zsidó származása miatt megtiltották számára a tanítást, gettóba is zárták.
A háborút követően megnyílt előtte minden kapu, ami addig zárva volt. 1947-ben az ő vezetésével hozták létre a Budapesti Tanérképző Főiskola matematika tanszékét, melyet 1955-ig vezetett - 1952-ben szerezte meg doktori címét. Onnan váltott az ELTE-re, ahol 1975-ig tanított professzorként. 1973-ban lett levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.
Matematikában - Kalmár László hatására - a rekurzióelmélet kiváló művelője lett. Ő készítette a rekurzív függvényekről szóló első monográfiát, a tudományterületén az általa egyszerűsített Ackermann-függvényt általánosan használják.
A közemlékezett nem ezt a képet őrzi róla, hanem elsősorban tanító hozzáállását. A közoktatásban és az egyetemen szerzett oktatói tapasztalatai szolgáltatták a hátterét, hogy tankönyveket írjon, valamint játékos formában terjessze a matematika világát. Elhivatott volt abban, hogy a humán beállítottságú emberekkel is megismertesse a matematikát. A Játék a végtelennel a mai napig időtálló ismertető könyv.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
