A Rocket Girls rendszeresen mutat be olyan nőket, akiknek tudományos eredményei megváltoztatták a világot.
Péter Rózsa matematikus nevét kevés magyar intézmény viseli, pedig a 20. század egyik legnagyobb, nemzetközileg jegyzett magyar tudósa volt - előtte tiszteleg a Huffington Post és a Rocket Girls. Utóbbi egy társadalmi kezdeményezés, mely arra szeretné ösztönözni a nőket, hogy a tudomány területén se féljenek kiteljesíteni önmagukat.
A matematikus 1905-ben született Budapesten, zsidó családban. Bár származása és neme miatt is hátrányokkal kellett szembenéznie, de bekerült a Budapesti Tudományegyetemre. Balszerencséjére a felvételije idején már élt a zsidók számára hátrányos Numerus Clausus, az etnikumokra szabott létszámkorlát is, mégis sikerült bejutnia.
1927-ben szerzett oklevelet matematika-fizika szakon, bár korábban sokáig inkább a kémia érdekelte. Két évig munkanélküliként élt, majd állást kapott egy középiskolában, azonban 1939-ben ezt a munkát is meg kellett szakítania, ugyanis a zsidó származása miatt megtiltották számára a tanítást, gettóba is zárták.
A háborút követően megnyílt előtte minden kapu, ami addig zárva volt. 1947-ben az ő vezetésével hozták létre a Budapesti Tanérképző Főiskola matematika tanszékét, melyet 1955-ig vezetett - 1952-ben szerezte meg doktori címét. Onnan váltott az ELTE-re, ahol 1975-ig tanított professzorként. 1973-ban lett levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.
Matematikában - Kalmár László hatására - a rekurzióelmélet kiváló művelője lett. Ő készítette a rekurzív függvényekről szóló első monográfiát, a tudományterületén az általa egyszerűsített Ackermann-függvényt általánosan használják.
A közemlékezett nem ezt a képet őrzi róla, hanem elsősorban tanító hozzáállását. A közoktatásban és az egyetemen szerzett oktatói tapasztalatai szolgáltatták a hátterét, hogy tankönyveket írjon, valamint játékos formában terjessze a matematika világát. Elhivatott volt abban, hogy a humán beállítottságú emberekkel is megismertesse a matematikát. A Játék a végtelennel a mai napig időtálló ismertető könyv.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
