Egészen meglepő szavak kerültek be az Oxford English Dictionarybe. Az akadémia behódolt a köznyelv változásának, ROFL.
Az akadémiai szótárba bekerült a budgie smugglers, amit magyarul talán legegyszerűbben fecskének lehetne fordítani. Egy ausztrál fürdőgatya gyártóról kapta a nevét a főleg idősebbek által hordott ruhadarab, ami már köznévvé avanzsált a brit akadémia szerint is.
Egy eddig csak a netes írott párbeszédekben jellemző kifejezés, az LMAO, azaz laughing my arse off (kb. szétröhögöm a seggemet is) is bekerült a hivatalos szógyűjteménybe. Így járt a ROFL, ami szintén hasonló jelentéssel bír (rolling on the floor laughing).
Korunk egyik ikonikus kifejezését, a TL;DR-t is „anyakönyvezték”. Ez olyan cikkekre utal, amik annyira hosszúak, hogy a rövid anyagokhoz szokott olvasók bele sem kezdenek (too long, didn’t read).
Hivatalosan létező kifejezés ezentúl a K-pop is, ami egy koreai zenei műfajt jelöl.
A teljes listát itt találjátok, de vigyázzatok, eléggé TL;DR!
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
