Még mindig alig vannak nők a parlamentben

Az utolsó előtti, 26.

  • MTI
MTI / Beliczay László

Az utolsó előtti, 26. helyen áll Magyarország a nők parlamenti arányát tekintve az Európai Unióban, jelentősen lemaradva a környező országoktól is - írta a Népszabadság szombaton.

A lap idézi Ilonszki Gabriellát, aBudapesti  Corvinus Egyetem oktatóját, aki egy, a témában rendezett konferencián elmondta, hogy míg Csehországban 22, Lettországban 21 százalék a női parlamenti képviselők aránya, addig Magyarországon mindössze 9,1 százalék. Szlovéniában és Lengyelországban - ahol női kvótát vezettek be - a képviselők 32, illetve 23,9 százaléka hölgy.

A szakember szerint a nőkben megvan az érdeklődés a politika iránt, ezt az is mutatja, hogy a képviselőjelölt nők száma 1990 óta folyamatosan emelkedett Magyarországon: húsz év alatt 9-ről 19 százalékra, ám mégsem tudtak többen bekerülni a törvényhozásba.

A helyi politikában más a helyzet, a polgármesternők száma 1990 óta egyfolytában emelkedik. A községekben 1990-ben még csak 312, 2010-ben már 538 női településvezető dolgozott, a városokban 10-ről 31-re nőtt a számuk, ugyanakkor a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben nem lett több női polgármester ez idő alatt - írta a Népszabadság.

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.

Új vezetői tisztség jön létre az Oktatási Hivatalban: több adat és hatásvizsgálat alapozhatja meg a döntéseket

Az intézményfejlesztési elnökhelyettes többek között az Oktatási Hivatal digitális megújulásáért, az adatvezérelt működés fejlesztéséért és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások koordinálásáért felel majd. Az új vezető a köznevelési és felsőoktatási elemzésekre is hatással lehet: hatásvizsgálatokat és adatfeldolgozásokat kezdeményezhet.