Még mindig alig vannak nők a parlamentben

Az utolsó előtti, 26.

  • MTI
MTI / Beliczay László
Az utolsó előtti, 26. helyen áll Magyarország a nők parlamenti arányát tekintve az Európai Unióban, jelentősen lemaradva a környező országoktól is - írta a Népszabadság szombaton.

A lap idézi Ilonszki Gabriellát, aBudapesti  Corvinus Egyetem oktatóját, aki egy, a témában rendezett konferencián elmondta, hogy míg Csehországban 22, Lettországban 21 százalék a női parlamenti képviselők aránya, addig Magyarországon mindössze 9,1 százalék. Szlovéniában és Lengyelországban - ahol női kvótát vezettek be - a képviselők 32, illetve 23,9 százaléka hölgy.

A szakember szerint a nőkben megvan az érdeklődés a politika iránt, ezt az is mutatja, hogy a képviselőjelölt nők száma 1990 óta folyamatosan emelkedett Magyarországon: húsz év alatt 9-ről 19 százalékra, ám mégsem tudtak többen bekerülni a törvényhozásba.

A helyi politikában más a helyzet, a polgármesternők száma 1990 óta egyfolytában emelkedik. A községekben 1990-ben még csak 312, 2010-ben már 538 női településvezető dolgozott, a városokban 10-ről 31-re nőtt a számuk, ugyanakkor a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben nem lett több női polgármester ez idő alatt - írta a Népszabadság.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna