Az utolsó előtti, 26.
A lap idézi Ilonszki Gabriellát, aBudapesti Corvinus Egyetem oktatóját, aki egy, a témában rendezett konferencián elmondta, hogy míg Csehországban 22, Lettországban 21 százalék a női parlamenti képviselők aránya, addig Magyarországon mindössze 9,1 százalék. Szlovéniában és Lengyelországban - ahol női kvótát vezettek be - a képviselők 32, illetve 23,9 százaléka hölgy.
A szakember szerint a nőkben megvan az érdeklődés a politika iránt, ezt az is mutatja, hogy a képviselőjelölt nők száma 1990 óta folyamatosan emelkedett Magyarországon: húsz év alatt 9-ről 19 százalékra, ám mégsem tudtak többen bekerülni a törvényhozásba.
A helyi politikában más a helyzet, a polgármesternők száma 1990 óta egyfolytában emelkedik. A községekben 1990-ben még csak 312, 2010-ben már 538 női településvezető dolgozott, a városokban 10-ről 31-re nőtt a számuk, ugyanakkor a megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben nem lett több női polgármester ez idő alatt - írta a Népszabadság.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
