A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá. A felmérésben több mint 2200, különböző életkorú, foglalkozású és családi állapotú nő vett részt.
A női karrierépítés fogalma ma már a legtöbb esetben nem hordoz magában negatív töltetet. A magyar családmodell megkívánja a két keresőt a családban, így egy átlagos magyar nőnek, anyának természetes, hogy a munka területén is teljesíteni kell. Azonban, ha valaki az álláskeresés vagy a munkája során a neme miatt legalább egyszer diszkriminációt tapasztal, az egész témával kapcsolatban borúlátóvá válik. A jelen felmérés válaszadóinak 84 százaléka már találkozott megkülönböztetéssel, és emiatt a karrierépítéssel kapcsolatos alapvető hozzáállása is megváltozott.
| Jobline Női Karriernap |
| Hogyan találhatod meg azt a szakmát, amivel szívesen foglalkoznál a középsuli után? Mit tudsz tenni már most azért, hogy motivált és lelkes legyél a jövőbeni munkádban? Hallgasd meg ismert és elismert szakemberek inspiráló előadásait a Jobline Női Karriernapon Vass Virág moderálásával! Találd meg a SAJÁT utad június 10-én, a Millenárison! Kattints ide a részletekért! >> |
"Én ugyanazt mondtam, csak nem vették figyelembe"
Legalábbis a számok és a tapasztalatok ezt mutatják. A több mint 2200 megkérdezett nő 55%-a ugyanis érzett már előítéletet a kiválasztás, illetve a mindennapi munkavégzése során. „Más kapott meg egy lehetőséget, mivel azt hitték, hogy a gyerekem sokat fog betegeskedni” – írta az egyik válaszadó. „Előfordult, hogy ugyanabban a pozícióban dolgozó férfi kolléga szakmai véleményét helyeselték a többiek, holott én ugyanazt mondtam, csak nem vették figyelembe” – osztja meg tapasztalatait a kérdőívben egy másik nő.
Az eredmények és a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy habár egyre több nő bizonyítja, hogy megállja a helyét akár egy cég alkalmazásában, akár saját vállalkozásban, még mindig jelentős azoknak a munkaadóknak az aránya, akik első körben a nehézségeket, és nem a lehetőségeket mérlegelik egy női munkavállaló esetében. A felmérésben megkérdezettek által leggyakrabban említett előítéletek: „a nők kevesebbet tudnak, kisebb a terhelhetőségük, a család a munka rovására megy, nem elég határozottak, érzelmileg befolyásolhatóak, nem valók vezetőnek, technikai tudásuk alacsony”.
Generációról generációra javul a helyzet
Mind a törvényhozás, mind a munkáltatók részéről érezhető a változtatásra való törekvés, amely csekély mértében javította is a női munkavállalók elhelyezkedését. Az aktuális kutatás adataiból kiderült, hogy míg az 1980 előtt születettek 68%-a tapasztalt valamilyen előítéletet, addig az utánuk következő Y generáció tagjainál ez az arány már 50%-ra csökkent.
Szerencsére egyre több vállalat ismeri fel a női munkavállalókban rejlő potenciált, sokuk kifejezetten nekik szóló karrierprogramokat is indít. Emellett különböző eseményeket is szerveznek, ahol kifejezetten a nők álláskeresését, visszatérést igyekeznek támogatni. A néhány hét múlva, június 10-én megrendezésre kerülő Jobline Női Karriernapon számtalan, karrierépítést támogató programmal és családbarát pozícióval várják az érdeklődőket, továbbá a rendezvényen lehetőség lesz ingyenes személyes tanácsadásokon, workshopokon és előadásokon is részt venni, amelyeken hasznos információkat, tippeket lehet gyűjteni.
A rendezvény ingyenes, csak regisztrálni kell. További infó és regisztráció: www.noikarriernap.hu
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
