A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsikeresebb karrierutakat azok alapozzák meg, akik már az egyetemi évek alatt is munkát vállalnak – tudtuk meg Schäffer Beáta business coachtól, az Y generációról szóló Ifjú titánok című könyv szerzőjétől. A szakember szerint egy cég életébe kockázatmentesen legkönnyebben így lehet bekapcsolódni, hiszen egy gyakornok még felteheti azokat a kérdéseket is, amelyeket munkavállalóként már kínos lenne. Ráadásul fiatalon, különösebb teher nélkül sokkal könnyebb beilleszkedni a vállalati kultúrába, mint később, éles helyzetben.

Mire jó? Mire nem?

A kötelező szakmai gyakorlat intézményenként és képzésenként is eltérő lehet, valahol egy egész szemesztert is rá kell szánni, máshol azonban egy hónappal is megelégednek.

Schäffer Beáta szerint érdemes minden lehetőséget megragadni, tehát nem kell feltétlenül csak annyit vállalni, amennyit az egyetem vagy a főiskola előír. A szakember szerint két kérdést érdemes feltenni magunknak a gyakornoksággal kapcsolatban: mi az, amit tanulhatok ezzel a munkával, illetve hogyan járulhat hozzá ez a tapasztalat a karriercéljaim eléréséhez.

„Mondjuk ha valaki az utcán szórólapot osztogat, akkor valószínűleg egyik kérdésre sem születik jó válasz, bármilyen tanulmányokat is folytatunk. De egy rendezvényen elvállalt hostessmunka akár már határeset is lehet egy joghallgatónál, de mondjuk egy közjegyző mellett ügyintézőként akár szakmailag is hasznos élettapasztalatokat lehet szerezni a későbbi jogi pályán” – sorolja a példákat Schäffer Beáta.

Akkor is érdemes megragadni egy lehetőséget, ha szakmailag nem illik az elképzelésetekhez, hiszen egy szervezet megismerése és a csapatmunkához való igazodás is fontos és értékes képesség. A coach szerint ha ezen felül még szakmailag is megfelel az elvárásaitoknak az adott gyakornoki pozíció, semmiképp sem szabad habozni.

Nem ritka, hogy valaki gyakornokból vezető pozícióig viszi ugyanannál a cégnél. „Több ilyen történettel is találkoztam az elmúlt évtizedekben. Egy fiatal kolléganőm egy kéthetes interim excel-munkára csatlakozott egy szervezethez, ahol akkor gazdasági igazgató voltam, valamikor 2000 nyarán, azután hamarosan már a cégnél könyvelőként folytatta, 15 év múlva pedig néhány szakmai kanyar után mára a szervezet regionális marketingigazgatója lett belőle” – tudtuk meg Schäffer Beátától.

Nem dolgoztam még sehol. De akkor mit írjak a CV-be?

Sok 18-20 éves tart attól, hogy egy nagyobb vállalathoz jelentkezzen gyakornoknak - a coach szerint alaptalan félelmek tartják vissza őket.

Általában nem tudják, hogy az adataik és tanulmányaikon kívül, munkatapasztalat hiányában mégis mit írjanak bele az önéletrajzukba. Schäffer Beáta hangsúlyozza, fontos, hogy mindig az igazat írjátok le, a cégek pedig mindig kiemelnek egy-két szükséges kompetenciát, így érdemes ezeket jobban kidomborítani. Az egyáltalán nem baj, ha ezekre az erősségekre az iskolai életből hoztok példát, senki sem várja el egy gyakornoktól, hogy komoly szakmai háttérrel rendelkezzen.

Sokaknak fogalmuk sincs, hogyan viselkedjenek a vállalati környezetben. A coach szerint ezt sem kell túlaggódni, de néhány egészen triviális dologra mindenképpen figyelni kell - ilyen például a tegezés-magázás kérdése. Érdemes mindenkinek megköszönni a segítséget, és minél többször plusz feladatokat vállalni, ezzel segítve a reménybeli kollégák munkáját. Ami az öltözködést illeti: akkor sem érdemes extrém darabokat kombinálni, ha nincs pontos dress code a cégnél.