Ennyi ma az átlagbér: kik kapják a legtöbbet?

A KSH közzétette a szeptemberi adatokat.

  • eduline/mti
Shutterstock

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH adatai szerint az alkalmazásban állók száma 70 ezerrel (2,6 százalékkal) nőtt a szeptemberig tartó egy évben, ebből 66 ezren a vállalkozásoknál találtak munkát.

A havi bruttó átlagkereset az iparban átlagosan 271 ezer forint volt, az építőiparban pedig 198 ezer, ami 5,2, illetve 2,1 százalékos éves növekedésnek felel meg. A feldolgozóiparban kiugróan magas 564 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a kőolajfinomításban, a viszonylag szolid 3,4 százalékos emelkedés ellenére, a gyógyszeriparban is 3,7 százalékos éves emelkedéssel 415 ezer forintra rúgott a havi bruttó kereset.

 

Hol keresnek a legtöbbet a frissen végzettek? Itt a legfrissebb lista

Ezzel szemben a textiliparban 5,8 százalékos emelkedés sem tudta 150 ezer forint fölé tornászni a kereseteket. A szolgáltató szektorban a pénzügyi biztosítási területen alkalmazottak bruttó átlagkeresete 475 forint volt, 3,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az idegenforgalomban dolgozóké 162 ezer forint volt, 5,3 százalékos növekedéssel együtt.

A költségvetési szférában a közigazgatás és védelem terén 8,2, az oktatásban 6,3, az egészségügyben 20,7 százalékos bruttó béremelkedést regisztrált a statisztika, ezzel rendre 297, 268 illetve 263 ezer forintra nőttek a havi bruttó keresetek.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.