A KSH közzétette a szeptemberi adatokat.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH adatai szerint az alkalmazásban állók száma 70 ezerrel (2,6 százalékkal) nőtt a szeptemberig tartó egy évben, ebből 66 ezren a vállalkozásoknál találtak munkát.
A havi bruttó átlagkereset az iparban átlagosan 271 ezer forint volt, az építőiparban pedig 198 ezer, ami 5,2, illetve 2,1 százalékos éves növekedésnek felel meg. A feldolgozóiparban kiugróan magas 564 ezer forint volt a bruttó átlagkereset a kőolajfinomításban, a viszonylag szolid 3,4 százalékos emelkedés ellenére, a gyógyszeriparban is 3,7 százalékos éves emelkedéssel 415 ezer forintra rúgott a havi bruttó kereset.
Ezzel szemben a textiliparban 5,8 százalékos emelkedés sem tudta 150 ezer forint fölé tornászni a kereseteket. A szolgáltató szektorban a pénzügyi biztosítási területen alkalmazottak bruttó átlagkeresete 475 forint volt, 3,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az idegenforgalomban dolgozóké 162 ezer forint volt, 5,3 százalékos növekedéssel együtt.
A költségvetési szférában a közigazgatás és védelem terén 8,2, az oktatásban 6,3, az egészségügyben 20,7 százalékos bruttó béremelkedést regisztrált a statisztika, ezzel rendre 297, 268 illetve 263 ezer forintra nőttek a havi bruttó keresetek.Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
