A mai celebvilág nagy része kegyvesztett lenne, ha a 17-18. századi Európában éltek volna. Akkor is volt már ugyanis plasztikázás, csak szifiliszesnek hitték tőle az embert.
A kozmetikai beavatkozásokat merőben új jelenségnek tartjuk, ám egy új kutatás szerint már régóta ismeri ezeket az emberiség – de a 17–18. századi Európában kegyvesztettekké váltak azok, akik plasztikáztattak. Matt Elton, a BBC munkatársa foglalja össze ennek valószínű okait – írta az Index.
Nemrégiben a Social History of Medicine című szaklapban publikáltak egy tanulmányt, amely Gasparo Tagliacozzi 16. századi itáliai sebészorvos tevékenységét tárja fel. A már korábban is ismert helyreállító műtéti eljáráson Tagliacozzi olyan módosításokat végzett, amely lehetővé tette, hogy a páciens karjából vett bőrrel pótolják az orrán lévő hiányosságot. A sebész első lépésben egy speciális eszköz segítségével a karon elkülönített egy bőrlebenyt, amelyet azután az orr magasságában az archoz rögzített – akár három hétig is eltarthatott, amíg a felemelt, rögzített karon és az orron tartósan össze lehetett kapcsolni a bőrt. Rá két héttel elmetszették a bőrt, és az újonnan nőtt bőrt orra emlékeztető módon elrendezték.
| Még több érdekesség |
8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene |
Az eljárás természetesen igen bonyolult volt, és sokan kritizálták. A tanulmány szerzője, az Adelaide-i Egyetemen dolgozó Emily Cock szerint „a sebészorvosok nem feltétlenül fordultak ehhez hasonló fájdalmas módszerekhez, kivéve, ha közvetlen életveszély állt fenn. Arról is értekeznek az orvosi feljegyzések, hogy nagy elővigyázatosságot kell tanúsítani, hogy az arcot ne csúfítsák el a műtéti hegekkel.”
Szifiliszes, aki plasztikáztat
Ugyanakkor egy ettől eltérő oka is lehetett annak, amiért a betegek kétszer is meggondolták, hogy sebészkés alá feküdjenek-e: a szexuális úton terjedő betegségek elburjánzása. Az előrehaladott szifilisz egyebek mellett az orrnyereg deformációjával jár, az orrhíd belesüpped az arcba, s a hús elrothad. Könnyen jött tehát a gyanú, hogy aki orrműtétet akar csináltatni, valójában morális feslettségét és ebből következő fizikai hanyatlását akarja leplezni. „A 17. század folyamán Európában megnőtt a szifilisztől való félelem, és így valahányszor a helyreállító beavatkozás kérdése felmerült, mindenki azt feltételezte, szifiliszes betegről van szó” – állítja Emily Cock.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
