Bizonytalanság, kishitűség és alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi a mai magyar fiatalokat - derül ki a...
Bizonytalanság, kishitűség és alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi a mai magyar fiatalokat - derül ki a Bridge Budapest megbízásából, a Kutatólabor által készített reprezentatív kutatásból. A 20 és 35 év közötti magyar fiatalok többsége itthon építene karriert, de úgy gondolják, Magyarországon minden a kapcsolatokon múlik - írja az Origo.
A fiatalok 92 százaléka szerint a munka világában a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság ma sokkal nagyobb, mint eddig bármikor. Bár nagy részük itthon szeretne karriert, a környezetet és a lehetőségeiket negatívan ítélik meg, jobb lehetőségért nagy részük akár végleg is külföldre költözne.
A kutatásból az látszik: a fiatalok szeretnék megvalósítani az álmaikat, de azt nem látják, itthon hogyan tehetnék ezt meg. Nem mernek kockáztatni, minden második válaszadó pedig kétli, hogy karriert tud építeni Magyarországon.
A fiatalokat vonzza a szabadság, ám annak ellenére, hogy ötből hárman az önállóságot választanák az alkalmazotti státusz helyett, nagy többségük (68 százalékuk) mégis arra számít, hogy még tíz év múlva is alkalmazottként fog dolgozni. Saját vállalkozást is alig több mint egynegyedük tervez indítani. Mindössze a válaszadók egyötöde (18 százalékuk) vállalná a bizonytalanságot a nagyobb jövedelemért, négyötödük (82 százalékuk) a biztosabb, de alacsonyabb jövedelmet biztosító munkát választaná.
Ha lenne lehetősége, a fiatalok közel fele (45 százaléka) végleg elköltözne Magyarországról. A legfontosabb ok a pénz, de egy más társadalom és kultúra megismerésének lehetősége is fontos szempont. 60 százalékuk azonban - hosszú távon - Magyarországon szeretne karriert építeni.
A válaszadók 92 százaléka szerint az ország lakosságának nagy része egyik napról a másikra él, ugyanakkor saját helyzetüket ennél pozitívabban ítélik meg: a fiatalok fele számít arra, hogy saját szakmájában tud karriert építeni a következő 10-15 évben Magyarországon. Tízből kilenc válaszadó úgy gondolja, hogy minden a kapcsolatokon múlik, és szintén ennyien gondolják, hogy mindenki maga felelős a saját boldogulásáért.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
