Minden második fiatal külföldre költözne - ha tehetné

Bizonytalanság, kishitűség és alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi a mai magyar fiatalokat - derül ki a...

  • Eduline
Túry Gergely

Bizonytalanság, kishitűség és alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi a mai magyar fiatalokat - derül ki a Bridge Budapest megbízásából, a Kutatólabor által készített reprezentatív kutatásból. A 20 és 35 év közötti magyar fiatalok többsége itthon építene karriert, de úgy gondolják, Magyarországon minden a kapcsolatokon múlik - írja az Origo.

A fiatalok 92 százaléka szerint a munka világában a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság ma sokkal nagyobb, mint eddig bármikor. Bár nagy részük itthon szeretne karriert, a környezetet és a lehetőségeiket negatívan ítélik meg, jobb lehetőségért nagy részük akár végleg is külföldre költözne.

A kutatásból az látszik: a fiatalok szeretnék megvalósítani az álmaikat, de azt nem látják, itthon hogyan tehetnék ezt meg. Nem mernek kockáztatni, minden második válaszadó pedig kétli, hogy karriert tud építeni Magyarországon.

A fiatalokat vonzza a szabadság, ám annak ellenére, hogy ötből hárman az önállóságot választanák az alkalmazotti státusz helyett, nagy többségük (68 százalékuk) mégis arra számít, hogy még tíz év múlva is alkalmazottként fog dolgozni. Saját vállalkozást is alig több mint egynegyedük tervez indítani. Mindössze a válaszadók egyötöde (18 százalékuk) vállalná a bizonytalanságot a nagyobb jövedelemért, négyötödük (82 százalékuk) a biztosabb, de alacsonyabb jövedelmet biztosító munkát választaná.

Ha lenne lehetősége, a fiatalok közel fele (45 százaléka) végleg elköltözne Magyarországról. A legfontosabb ok a pénz, de egy más társadalom és kultúra megismerésének lehetősége is fontos szempont. 60 százalékuk azonban - hosszú távon - Magyarországon szeretne karriert építeni.

A válaszadók 92 százaléka szerint az ország lakosságának nagy része egyik napról a másikra él, ugyanakkor saját helyzetüket ennél pozitívabban ítélik meg: a fiatalok fele számít arra, hogy saját szakmájában tud karriert építeni a következő 10-15 évben Magyarországon. Tízből kilenc válaszadó úgy gondolja, hogy minden a kapcsolatokon múlik, és szintén ennyien gondolják, hogy mindenki maga felelős a saját boldogulásáért.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.