Bizonytalanság, kishitűség és alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi a mai magyar fiatalokat - derül ki a...
Bizonytalanság, kishitűség és alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemzi a mai magyar fiatalokat - derül ki a Bridge Budapest megbízásából, a Kutatólabor által készített reprezentatív kutatásból. A 20 és 35 év közötti magyar fiatalok többsége itthon építene karriert, de úgy gondolják, Magyarországon minden a kapcsolatokon múlik - írja az Origo.
A fiatalok 92 százaléka szerint a munka világában a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság ma sokkal nagyobb, mint eddig bármikor. Bár nagy részük itthon szeretne karriert, a környezetet és a lehetőségeiket negatívan ítélik meg, jobb lehetőségért nagy részük akár végleg is külföldre költözne.
A kutatásból az látszik: a fiatalok szeretnék megvalósítani az álmaikat, de azt nem látják, itthon hogyan tehetnék ezt meg. Nem mernek kockáztatni, minden második válaszadó pedig kétli, hogy karriert tud építeni Magyarországon.
A fiatalokat vonzza a szabadság, ám annak ellenére, hogy ötből hárman az önállóságot választanák az alkalmazotti státusz helyett, nagy többségük (68 százalékuk) mégis arra számít, hogy még tíz év múlva is alkalmazottként fog dolgozni. Saját vállalkozást is alig több mint egynegyedük tervez indítani. Mindössze a válaszadók egyötöde (18 százalékuk) vállalná a bizonytalanságot a nagyobb jövedelemért, négyötödük (82 százalékuk) a biztosabb, de alacsonyabb jövedelmet biztosító munkát választaná.
Ha lenne lehetősége, a fiatalok közel fele (45 százaléka) végleg elköltözne Magyarországról. A legfontosabb ok a pénz, de egy más társadalom és kultúra megismerésének lehetősége is fontos szempont. 60 százalékuk azonban - hosszú távon - Magyarországon szeretne karriert építeni.
A válaszadók 92 százaléka szerint az ország lakosságának nagy része egyik napról a másikra él, ugyanakkor saját helyzetüket ennél pozitívabban ítélik meg: a fiatalok fele számít arra, hogy saját szakmájában tud karriert építeni a következő 10-15 évben Magyarországon. Tízből kilenc válaszadó úgy gondolja, hogy minden a kapcsolatokon múlik, és szintén ennyien gondolják, hogy mindenki maga felelős a saját boldogulásáért.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
