szerző:
Eduline

A most felnövekvő generáció szezonális költései között nagy súllyal szerepelnek a fesztiválok. 2017-ben egy fesztiválszezon alatt akár százezres nagyságrendre is rúghatnak a szórakozási költségek. - derült ki a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! felméréséből.

A fesztiválok egyre nagyobb számú fiatal tömegeket vonzanak, a jegyárak és az ottani fogyasztás költségei viszont jóval túlmutatnak a zsebpénz kategórián. A legnépszerűbb magyarországi fesztiválok között a Balaton Soundra egy napijegy 17-20 ezer forintba került, az idei Szigetre pedig 21 ezer forintos napijeggyel juthatunk be. Ha több napig szeretnénk szórakozni, a bérletkonstrukciók választásával 5-7 napnyi fesztiválozásért hozzávetőlegesen 50-120 ezer forintot kell fizetni, az összköltség tehát egy nyaralás költségkeretén is túlcsordulhat. Sok szülőnek nem fér bele a költségvetésébe, hogy gyermeke fesztiválozását is finanszírozza, így a fiatalok jelentős része saját maga teremti elő a szórakozásához szükséges anyagiakat, vagy azok egy részét.

Ez a fesztiválszezon legkínosabb kérdése: utánajártunk, ki mennyit költ az EFOTT-on

Megkérdeztünk pár fesztiválozót, hogy ki mennyi költőpénzzel készült a nyári buliszezonra. Sokan el is mondták a kamerának, hogy honnan sikerült az adott összeget előteremteni, vagy hogyan kuporgatták hónapokig a karácsonyi és születésnapi pénzeket, hogy most az EFOTT-on élvezhessék a nyarat.

Az Y és Z generációhoz tartozó fiatalok ugyan jelentős összegeket költenek fesztiválokra és szórakozásra, mégis tudatosak a jövőépítés tekintetében. A pénzügyi neveltetéstől és anyagi háttértől függően különböző mértékben gyűjtenek és takarékoskodnak előre.  A diákmunkát vállaló fiatalok száma az elmúlt tíz évben megduplázódott. A megkérdezett diákok közel 60 százaléka a karrierje elindítása, a tapasztalat szerzés miatt tartja fontosnak a munkát, 16 százalékukat pedig a zsebpénz motiválja.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.