A most felnövekvő generáció szezonális költései között nagy súllyal szerepelnek a fesztiválok. 2017-ben egy fesztiválszezon alatt akár százezres nagyságrendre is rúghatnak a szórakozási költségek. - derült ki a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! felméréséből.
A fesztiválok egyre nagyobb számú fiatal tömegeket vonzanak, a jegyárak és az ottani fogyasztás költségei viszont jóval túlmutatnak a zsebpénz kategórián. A legnépszerűbb magyarországi fesztiválok között a Balaton Soundra egy napijegy 17-20 ezer forintba került, az idei Szigetre pedig 21 ezer forintos napijeggyel juthatunk be. Ha több napig szeretnénk szórakozni, a bérletkonstrukciók választásával 5-7 napnyi fesztiválozásért hozzávetőlegesen 50-120 ezer forintot kell fizetni, az összköltség tehát egy nyaralás költségkeretén is túlcsordulhat. Sok szülőnek nem fér bele a költségvetésébe, hogy gyermeke fesztiválozását is finanszírozza, így a fiatalok jelentős része saját maga teremti elő a szórakozásához szükséges anyagiakat, vagy azok egy részét.
Ez a fesztiválszezon legkínosabb kérdése: utánajártunk, ki mennyit költ az EFOTT-on
Megkérdeztünk pár fesztiválozót, hogy ki mennyi költőpénzzel készült a nyári buliszezonra. Sokan el is mondták a kamerának, hogy honnan sikerült az adott összeget előteremteni, vagy hogyan kuporgatták hónapokig a karácsonyi és születésnapi pénzeket, hogy most az EFOTT-on élvezhessék a nyarat.
Az Y és Z generációhoz tartozó fiatalok ugyan jelentős összegeket költenek fesztiválokra és szórakozásra, mégis tudatosak a jövőépítés tekintetében. A pénzügyi neveltetéstől és anyagi háttértől függően különböző mértékben gyűjtenek és takarékoskodnak előre. A diákmunkát vállaló fiatalok száma az elmúlt tíz évben megduplázódott. A megkérdezett diákok közel 60 százaléka a karrierje elindítása, a tapasztalat szerzés miatt tartja fontosnak a munkát, 16 százalékukat pedig a zsebpénz motiválja.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
