A most felnövekvő generáció szezonális költései között nagy súllyal szerepelnek a fesztiválok. 2017-ben egy fesztiválszezon alatt akár százezres nagyságrendre is rúghatnak a szórakozási költségek. - derült ki a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! felméréséből.
A fesztiválok egyre nagyobb számú fiatal tömegeket vonzanak, a jegyárak és az ottani fogyasztás költségei viszont jóval túlmutatnak a zsebpénz kategórián. A legnépszerűbb magyarországi fesztiválok között a Balaton Soundra egy napijegy 17-20 ezer forintba került, az idei Szigetre pedig 21 ezer forintos napijeggyel juthatunk be. Ha több napig szeretnénk szórakozni, a bérletkonstrukciók választásával 5-7 napnyi fesztiválozásért hozzávetőlegesen 50-120 ezer forintot kell fizetni, az összköltség tehát egy nyaralás költségkeretén is túlcsordulhat. Sok szülőnek nem fér bele a költségvetésébe, hogy gyermeke fesztiválozását is finanszírozza, így a fiatalok jelentős része saját maga teremti elő a szórakozásához szükséges anyagiakat, vagy azok egy részét.
Ez a fesztiválszezon legkínosabb kérdése: utánajártunk, ki mennyit költ az EFOTT-on
Megkérdeztünk pár fesztiválozót, hogy ki mennyi költőpénzzel készült a nyári buliszezonra. Sokan el is mondták a kamerának, hogy honnan sikerült az adott összeget előteremteni, vagy hogyan kuporgatták hónapokig a karácsonyi és születésnapi pénzeket, hogy most az EFOTT-on élvezhessék a nyarat.
Az Y és Z generációhoz tartozó fiatalok ugyan jelentős összegeket költenek fesztiválokra és szórakozásra, mégis tudatosak a jövőépítés tekintetében. A pénzügyi neveltetéstől és anyagi háttértől függően különböző mértékben gyűjtenek és takarékoskodnak előre. A diákmunkát vállaló fiatalok száma az elmúlt tíz évben megduplázódott. A megkérdezett diákok közel 60 százaléka a karrierje elindítása, a tapasztalat szerzés miatt tartja fontosnak a munkát, 16 százalékukat pedig a zsebpénz motiválja.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
