A tíz legjobb dolog, ami az egyetem első évében vár rátok

Sokan szeptemberben kezditek meg az egyetemet, és még nem is tudjátok, hogy milyen sok jó dolog vár majd rátok. Összeszedtük a tíz legjobb dolgot, ami az első évetekben boldoggá teszi majd az életeteket az egyetemen

  • Eduline
 

1. Először is kezdjük a gólyatáborral. Még el sem kezdődött a szeptember, és sok egyetemen már megtartották a gólyatáborokat, ami a legjobb és legnagyobb élményeitek egyike lesz az egész egyetem alatt, az biztos.

2. Az egyetemmel elkezdődik egy olyan élet, amelynek csak ti szabtok határt, hiszen, ha elköltöztök otthonról, akkor teljesen magatokra lesztek utalva és belekezdhettek a felnőtt életetekbe.

3. Nem lesz rendszer. Hacsak nem vettetek fel órát reggel 8-ra, akkor korán sem kell kelni. Csak az a rendszer marad, amit ti alakítotok magatoknak.

4. Egyetemi bulik. Na ezek lesznek azok a bulik a gólyatáboron kívül, amiket egész életedben emlegetni fogsz majd. Ha nem is minden nap, de érdemes kihasználni az iskola adta szórakozási lehetőségeket.

5. Új barátok. Már az elején olyan barátokat szerezhettek, akikkel életetek végéig barátok lesztek majd. Az egyetem azért jó közeg a barátszerzésre, mert itt már tényleg teljesen hasonló érdeklődésű emberekkel leszel együtt.

6. Új hely. Nem csak az esetleges költözés miatt, de még maga az egyetem épülete miatt is olyan helyeket ismerhetsz meg, amire nem is gondoltál volna. Érdemes sok helyet, legyen ez park vagy kávézó, felkeresni, mert lehet, hogy olyan helyet találsz, amit mindig is kerestél.

7. Lehetőségek. Az egyetem tele van lehetőségekkel és érdekes programokkal, ne hagyd ki őket. Az is lehet, hogy a korábbi hobbijaid mellé, még egy halom újat találsz majd.

8. Szabadidő. Mivel az egyetemen ritka, hogy minden nap végig bent kell lenni az egyetemen, így sokkal több szabadidőd lehet, elkezdhetsz új dolgokat, vagy tökéletesítheted az eddigieket.

9. Diákkedvezmények. Na ez az egyik rész, ami legjobb az egész egyetemben, és később hiányozni fog, ezért érdemes kihasználni őket, főleg, ha szabadidőd is akad.

10. Még nincs olyan nagy felelősség. Az első évben nem kell szakdogát írni, se komoly kutatásokat végezni, persze ez utóbbit attól, hogy nem kötelező, még lehet. Nem baj, ha nem sikerül elsőre azokat az órákat felvenned, amik érdekelnek, még bőven lesz idő később erre is.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.