5 lépés, amivel jobb döntéseket hozhatsz az életben

Minden nap számos döntést kell hoznunk, így szinte lehetetlen, hogy mindig a helyes utat válasszuk. Hogy a lehető legjobban döntsünk, csak a kritikus gondolkodásunkat kell fejlesztenünk.

  • Eduline

A közösségi médiában terjedő hírek és információk közel sem hordoznak annyi ellenőrzött információt, mint a hajdani hírműsorok - ahol persze szintén becsúszhatott hiba a rendszerbe. A TED ed is megérezte a súlyát annak, hogy mekkora szükség van egy ilyen környezetben arra, hogy a valós és valótlan, hasznos és haszontalan tartalmakat képesek legyünk elkülöníteni, oktatóvideójukban Samatha Agoos 5 lépéses gyakorlatát mutatják be, amelyek betartásával minimalizálhatjuk a magunkba szívott hülyeség mennyiségét - halljuk azt akár politikustól, tanártól, baráttól.

Tedd fel a kérdést!

Példaként, ha egy diétát tervezel, több lehetőség közül választhatsz. Azonban el kell döntened, hogy pontosan mire is van szükséged az eredmény eléréséhez: egyszerű testsúlycsökkenésre, vagy jobb tápanyagbevitelre, esetleg több energiára? A választás valószínűleg a második lesz, ugyanis előbbi az ételek egyszerű elhagyásával is megoldható, de nem leszel egészségesebb tőle, ha végig vezeted a lehetséges kimenetelt (erről később). Ha a nagyobb energiabevitelt választod, akkor azt le is kell mozogni, különben nincs sok értelme. A megfelelő mennyiségű tápanyag- és nyomelembevitel azonban akkor is kiegyensúlyoz, ha csökkented a hízásért felelős szénhidrátok bevitelét. A kérdést követően tehát csak le kell vezetned, hogy minek mi lesz a következménye.

Gyűjts információkat!

Csak a megfelelő információkkal rendelkezve dönthetsz valamiről. Ha valaki hallomások alapján mond neked valamit, azt nem veheted készpénznek, érdemes több helyről is információkat beszerezned. Ez egyből tovább is vezet a következő pontra.

Pályaválasztásnál nagyon jól jöhet
http://eduline.hu/kozoktatas/2016/9/7/Palyavalasztas_iparkamara_hianyszakmak_12SR7K

Mi a forrás?

Ha több helyen is ugyanazzal az információval találkozol, de azokat egy közös forrás támasztja alá, attól még nem biztos, hogy igaz. Például, több barátod is hallott egy jó diétás módszerről, de mindannyian ezt egy hirdetésben látták. Amennyiben a másik döntési lehetőséged egyetelen helyről hallod (például egy szaktanácsadótól a diétád kapcsán), aki viszont számos más forrás alapján állít valamit, valószínűbb, hogy neki lesz igaza.

Számolj a következményekkel!

A videóban remek példa: Amennyiben választások idején valaki olyan ígéretet tesz, hogy csökkenti az üzemanyagok árát, az elsőre remekül hangzik. A következménye viszont a nagyobb üzemanyaghasználat miatt nagyobb légszennyezés lehet. Csak azért, mert valamit olcsóbbá vagy ingyenessé tesznek, nem jelenti azt, hogy nem fizetjük meg más módon az árát.

Ütköztesd a különböző nézőpontokat!

Előfordulhat, hogy bár egy kérdésre keresel választ, szögesen ellentétes megoldásokkal találkozol. A választásos példánál maradva: hogy megfelelő döntést hozz, mindkét jelöltnél mérlegelned kell, hogy a számodra megfelelő kérdésre kíván-e válaszolt adni, elegendő információk alapján teszi-e ezt (erról neked is informálódnod kell), milyen forrásokra támaszkodik, valamint felvázolta-e a lehetséges következményeket. Hogy erről megbizonyosodj, mindkét gondolatmenetnél magadnak is le kell folytatnod az ellenőrzést.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.