A program különösen azoknak szól, akik szeretnék bővíteni szakmai eszköztárukat, és olyan módszereket keresnek, amelyek a tanulók aktív részvételére, felelősségvállalására és együttműködésére építenek.
A Radnóti Miklós Színház és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös, “Bevezetés az akciómódszerek világába – Kihívások a tanteremben, az iskolában” című pedagógus-továbbképzést indít 2026 tavaszán.
A 60 órás és 60 kreditet érő képzés olyan pedagógusoknak szól, akik szeretnének megújulni módszertanilag, és nyitottak arra, hogy az oktatást élményszerű, interaktív folyamattá alakítsák. A kurzus középpontjában az akciómódszerek állnak, amelyek a diákokat nem passzív befogadóként, hanem aktív résztvevőként vonják be a tanulásba.
A képzés célja, hogy a résztvevők azonnal alkalmazható eszközöket kapjanak a tantárgyi tanítás, az osztályközösség-formálás és a konfliktuskezelés területén egyaránt. Az akciómódszerek segítségével a tanulási folyamat nemcsak hatékonyabbá, hanem motiválóbbá és befogadhatóbbá is válik, miközben teret ad a kreativitásnak, a kritikai gondolkodásnak és az empátia fejlesztésének.
Az ingyenestől a több százezer forintosig lehet válogatni pedagógus-továbbképzésekből
A tanfolyam öt szombati módszertani napból és két színházi előadásból áll, amelyekhez felkészítő és feldolgozó foglalkozások is kapcsolódnak. A közös színházlátogatások nem csupán kulturális élményt nyújtanak: a résztvevők konkrét, élő példákon keresztül tanulják meg, miként építhetők be az akciómódszerek az oktatási gyakorlatba – az előadás értelmezésétől egészen annak pedagógiai feldolgozásáig.
A képzés szaktól függetlenül nyitott minden pedagógus számára: osztályfőnökök, nyelvtanárok, reál- és humán tárgyakat oktatók, művészeti neveléssel foglalkozó szakemberek egyaránt megtalálhatják benne a saját területükön hasznosítható megközelítéseket.
A képzésre február 7-ig lehet jelentkezni, további információkat pedig a színház oldalán találtok.
Bár az átalakítási munkálatok még zajlanak, az ötemeletes épület már most pezsgő művészeti és közösségi térré vált. A Freeszfe ezzel öt év után először került olyan helyzetbe, hogy saját igényei szerint használható, hosszabb távra tervezhető tere legyen – még ha a jövője továbbra is bizonytalan.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
