Ezeket a szakmákat nem fogja elvenni a mesterséges intelligencia a magyarok szerint

Nem fogja önmagát fejleszteni, és az is kevésbé valószínű, hogy állatorvos vagy orvos lesz az AI egy reprezentatív felmérés kitöltői szerint.

  • Székács Linda

Bár a magyarok többsége még csak most ismerkedik vele, azt már a megkérdezettek több mint 70 százaléka felismerte, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz a mesterséges intelligencia használata, aminek tanítását már iskolásként el kellene kezdeni tanulni - derül ki a CETIN Hungary országos reprezentatív felméréséből.

A jövőt ugyanakkor nem csupán a technológia, de az emberi készségek is formálják, és vannak olyan szakmák, amelyekben a megkérdezettek szerint kevésbé tudja majd a mesterséges intelligencia helyettesíteni az emberi készségeket. Ilyen például

  • a mérnök,
  • informatikus,
  • AI fejlesztő,
  • kiberbiztonsági szakértő,
  • orvosok,
  • állatorvosok,
  • fizikai munkakörök (például asztalos, villanyszerelő),
  • személyi szolgáltatások (például fodrász).

A megkérdezettek legkevésbé a gépjárművezetést (16%) és az adminisztratív munkaköröket (9%) tartják jövőbiztosnak.

Ezzel ellentétben a Microsoft felmérése arra világított rá, melyek azok a szakmák, amikben néhány éven belül helyettesítheti az embereket a mesterséges intelligencia. Ilyenek többek között a(z)

  • tolmácsok, fordítók,
  • történészek,
  • matematikusok,
  • korrektorok,
  • automata gépi kódolók.

A teljes listát ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.