Szakma érettségi után - mutatjuk az ingyenes képzéseket

Ha esetleg kell egy B-terv az egyetem mellett, ezekhez érdemes nyúlni.

  • Rodler Lili

Az érettségi megszerzése után – de amennyiben van érettségitek, lényegében bármikor - jelentkezhettek olyan képzésekre, melyek során egy rövid ágazati alapoktatás keretében megismerkedtek az adott ágazat sajátosságaival és alapismereteivel, majd szakirányú oktatásban elsajátítjátok a választott konkrét szakmát. Ebben az esetben az oktatás kizárólag a szakmai vizsgára való felkészítésből áll.

KSH: ezek a legnépszerűbb szakmák a diákok körében a 2024/2025-ös tanévben

Az Innovatív Képzéstámogató Központ tájékoztatása szerint, a szakmatanulás az első két szakma esetében ingyenes. Az első szakma esetében a szakma megszerzéséig, második szakma esetén pedig legfeljebb három tanéven keresztül.

Milyen szakmákat tanulhattok?

Az érettségi után megszerezhető alapszakmák listáját a 2024/25-ös szakmafüzetében találjátok. A következő tanévre vonatkozó füzet várhatóan ősszel jelenik majd meg.

Ezeket érettségi után is csak szakképző iskolákban vagy technikumokban szerezhetitek meg, ugyanis - mint ahogy azt fentebb már leírtuk - a korábban ismert OKJ-s rendszer már megszűnt.

Először tesznek szakmai vizsgát a tizenharmadikosok a technikumokban

A tájékoztató füzetben a bányászattól kezdve, a kreatíviparon át a vegyipari szakmákig mindent megtalálhattok. Sőt azt is, hogy mely iskolák indítják az adott képzéseket.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.