Majdnem 80 ezer forinttal emelkedik a rendvédelmi dolgozók fizetése

Legutóbb 2022-ben, 116 ezer forinttal emelték a bérüket.

  • Székács Linda

Január 1-jétől átlagosan 79 500 forinttal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére - jelentette be Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a béremelés körülbelül 56 ezer embert érint: rendőröket, idegenrendészeti dolgozókat, börtönőröket, a TEK-eseket, a katasztrófavédelmi dolgozókat és a tűzoltókat is.

"A költségvetés idén több mint 60 milliárd forintos többletet tartalmaz a béremelés fedezeteként" - teszi hozzá Rétvári.

Rétvári Bence arra is emlékeztet, hogy a rendvédelmi dolgozók bérét legutóbb 2022-ben emelték egy nagyobb, 116 ezer forintos összeggel. Ezt egészíti ki a mostani, közel 80 ezer forintos újabb béremelés. Így tehát az, aki 2022-ben tiszthelyettesként 267 ezer forintot keresett, most már 463 ezer forintot fog keresni, a tisztként 2022-ben 393 ezer forintot keresők fizetése pedig januártól 589 ezer forint.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.