Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében májusban és júniusban, szigorú óvintézkedések mellett adhatnak számot tudásukról a szakképzésben vizsgázók - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közleményben Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az iskolák az egészségvédelmi intézkedések betartásával akár már a jövő héttől (április 19-től) szervezhetnek vizsgára felkészítő, legfeljebb kiscsoportos konzultációkat, gyakorlati foglalkozásokat.
A szakmai vizsgák írásbeli részét az írásbeli érettségi vizsgákat követően, a korábban kiadott központi írásbeli vizsganapok szerinti időpontokban kell megszervezniük az intézményeknek. A szakképzés lényegét jelentő gyakorlati vizsgákat az iskolák az általuk meghatározott időpontban, májusban és júniusban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan a biztonsági előírások, köztük a másfél méteres védőtávolság betartásával, kis létszámmal kell lebonyolítani. Kötelező a maszkviselés, a védőeszközt és a kézfertőtlenítés lehetőségét az intézménynek kell biztosítania a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai számára. A vizsgahelyet, az eszközöket és a szerszámokat a feladat megkezdése előtt és elvégzése után fertőtleníteni kell.
A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben jelenléti vagy online formában a kötelező szakmai gyakorlat legalább 51 százalékát teljesítették. Akik ezt az arányt nem érték el, azok számára az intézmény vagy a duális partner augusztus 23. és október 1. között szervez gyakorlati képzést, a részvétel az ősszel szakmai vizsgázni kívánók számára kötelező.
A különleges szabályozás alapján igazoltnak kell tekinteni annak a tanulónak a hiányzását, aki a veszélyhelyzetre tekintettel nem vesz részt valamelyik vizsgán. Számára októberben vagy novemberben kell vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának. Az intézmények május 10. után az ágazati alapvizsgákat is megszervezik.
A szakmai vizsga helyszínéül szolgáló szakképző intézmény a vizsgák biztonságos lebonyolítása érdekében május 10. és június 15. között délutáni időpontra szervezheti át a tanítási órákat, vagy digitális oktatást rendelhet el - olvasható az ITM közleményében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
