Csütörtöktől vasárnapig a szakképző iskolák és technikumok regisztrált munkatársai is megkaphatják a védőoltást.
A köznevelésben, a bölcsődékben foglalkoztatottak mellett 29 ezer szakképzésben dolgozó jelentkezett az oltásra, őket kedden sms-ben hívták be a kórházi oltópontokra – írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye.
Az ITM miniszterhelyettese szerint ezen az oktatási területen nagy jelentősége van az órákon, gyakorlatokon való személyes részvételnek, ezért kiemelten fontos, hogy a szakképző iskolákba és a technikumokba is minél hamarabb biztonságosan visszatérhessenek a tanárok és tanulók. Schanda Tamás hozzátette, a héten a szakképzésben dolgozók, köztük a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak is soron kívül megkaphatják a koronavírus elleni védőoltás első adagját, ha március 29-ig regisztráltak
Végül azt is elmondta, bár szerinte a gyakorlati oktatás és a szakmánként eltérő tananyag miatt a szakképzésben oktatók helyzete nehezebb, amikor javarészben digitális órákat kell tartani, a szakképző iskolák és a technikumok munkatársai sikerrel vették az akadályokat.
Hányan kaptak eddig oltást?
György István államtitkár szerint eddig több mint 100 ezer oktatásban dolgozó kapta meg az első oltását, és kedden újabb 100 ezer dolgozó kapott behívót. A tanárok oltásának második köre csütörtökön kezdődik és a héten zajlik majd.
A múlt heti és az e heti oltási akcióra több mint 162 ezer dolgozó kapott összesen behívót - szombatig 78 ezer tanárt és óvodai, szakképzésben dolgozót hívtak be, ebből 66 ezren jelentek meg. Korábban 34 ezer pedagógus kapott oltást - így eddig összesen több mint 100 ezer oktatásban dolgozó van beoltva.
Tegnap az is kiderült, hogy mivel az oltások második köre sok tanár esetében pont az írásbelik érettségire esik, az ő oltásukat hétvégére teszik majd. Az érintettek újabb sms-t kapnak majd az időpontról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
