Elvégeznétek egy OKJ-s képzést? Mutatjuk, milyen végzettség kell a jelentkezéshez

Szívesen tanulnátok szakmát az érettségi után, vagy az egyetem előtt szeretnétek szakképesítést szerezi? Mutatjuk, milyen végzettséggel kezdhetitek az adott képzéseket.

  • Eduline

Ha már ti is nézegettétek az OKJ-s képzések listáját, akkor biztosan észrevettétek, hogy a képzések neve mellett különböző számokat láttok - ha azt szeretnétek megtudni, hogy a saját iskolai végzettségetekkel elkezdhetitek-e a kiválasztott kurzust, a "szint" oszlopban lévő számot kell figyelnetek.

A számok a következő szintű OKJ-s képzéseket jelzik:

21: alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg

31: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

32: alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

33: alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

34: középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

Ingyenes OKJ-s képzést kezdenétek el? Erre kell figyelnetek

Mire kell figyelni, ha államilag támogatott formában szeretnétek OKJ-s szakképesítést szerezni?

35: középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

51: felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött, és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

52: felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül

54: emelt szintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

55: emelt szintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

62: felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

Ha az ingyenes OKJ-s képzések (az OKJ az Országos Képzési Jegyzék rövidítése) listáját szeretnétek megnézni, kattintsatok ide. 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.