Novemberben indul Hévízen a pilótaképzés

Novemberben elindul a Közép-Európai Légiközlekedési Klaszter (CEAC) pilótaképzése a sármelléki Hévíz-Balaton Airport területén, az új akadémiának két éven belül 300 diákja és 80 alkalmazottja lesz - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a repülőteret működtető Hévíz polgármestere.

  • Eduline/MTI

Papp Gábor (Fidesz-KDNP) felidézte, Szijjártó Péter külügyminiszter és Stig Eyde, a norvég CEAC elnöke hétfőn jelentette be, hogy Magyarországon is elindítja pilótaképzési projektjét partnerével, a szintén norvég tulajdonú Pilot Flight Academyvel 15 millió euró beruházással, amelynek helyszíne a Sármelléken működő Hévíz-Balaton Airport. A képzések novemberben indulnak, a beruházás keretében a tervek szerint két éven belül az új hévízi akadémiának 300 diákja és 80 alkalmazottja lesz. 

Oktatási létesítményeket alakítanak ki, modern, oktatási célú légi járműveket és repülésszimulátorokat vásárolnak, hangárépületeket, irodákat és tantermeket, valamint hallgatói szálláshelyeket építenek a repülőtéren.

Azonnal jól fizető állást talál, aki ezt a hivatást választja - hatalmas a munkaerőhiány

A munkaerőhiány nem csak magyar jelenség, a nemzetközi polgári légiközlekedési társaságoknál már több tízezernyi pilóta hiányzik - írta a Népszava hétfőn.

Az akadémia közvetlenül légitársaságok részére fog pilótákat képezni. A képzés "nem lesz negatív hatással" a térségben élőkre, hiszen az oktatás alapvetően szimulátorokon, illetve négyszemélyes kisgépekkel történik majd - ismertette a polgármester.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.