Milyen esszéfeladatok lesznek a hétfői magyarérettségin?

Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán - az elmúlt években ezek a szerzők szerepeltek a leggyakrabban a magyarérettségin. Milyen művek kerülhetnek elő az idei írásbelin? Támpontot jelentenek-e az évfordulók?

  • Eduline
Shutterstock

Az egyik feladat biztosan novellaelemzés lesz - erre számítanak az eduline által megkérdezett végzős középiskolások. Ennek ellenére nem biztos, hogy jó taktika, ha valaki kizárólag a novellaelemzés szempontjait nézi át az érettségi előtt.

Tény, hogy a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők, de volt olyan év, amikor egy költeményről, balladáról kellett esszét írni: 2006-ban például Márai Sándor Halotti beszéd, 2012-ben Arany János Tetemre hívás című művét kellett elemezni.

Jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak - ilyen például Sánta Ferenc, Gelléri Andor Endre vagy Mészöly Miklós.

Évfordulók: számítanak?

Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán - 2005 óta ezek a szerzők legalább kétszer szerepeltek a középszintű írásbelin.

ÉvSzövegértésSzövegalkotás: érvelésSzövegalkotás: műelemzésSzövegalkotás: összehasonlító elemzés
2005

Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés (Mindentudás Egyeteme előadás)

Kaffka Margit: Egy asszony ügye c. véleménye mellett vagy ellen

Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (novella, A jó palócok)

Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe

József Attila: Levegőt!

2006Horn Gergely: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségreUmberto Eco: A rózsa neve c. regénye kapcsán a címadásról

Márai Sándor: Halotti beszéd (vers)

 

Vajda János: Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe)

Juhász Gyula: Anna örök

2007Heltai András: Hangulat - vagy heuriger?...

Mitől beteg a könyvforgalmazás? c. írás alapján az elektronikus és a hagyományos könyvek kapcsolatáról

Sánta Ferenc: Kicsik és nagyon (novella)

Csokonai Vitéz Mihály: Az eleven rózsához

Ady Endre: Meg akarlak tartani

2008Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? (Mindentudás Egyeteme)

Ancsel Éva Összes bekezdése alapján a technikai fejlődésrőlPetelei István: A könyörülő asszony (novella)

Berzsenyi Dániel: Horác

Vas István: Vides ut alta stet

2009Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (részlet)Spiró György véleménye kapcsán arról, hogy a fiatal generáció kevesebbet olvas

Lázár Ervin: Csapda (novella)

Vörösmarty Mihály: Keserű pohár (Czilley s a Hunyadiakból)

Petőfi Sándor: Ivás közben

2010Somogyi F. Anikó: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja (Magyar Hírlap cikke)

Szabó Magda interjúkötet Otthon c. írása alapján arról, hogyan hat a tárgyi környezet a személyre

Gelléri Andor Endre: Pármai likőr (novella)

Kosztolányi Dezső: A kis mécs (A szegény kisgyermek panaszai)

Karinthy Frigyes: A kis edény (Így írtok ti)

2011Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd a mai versről

Szophoklész: Antigoné alapján az emberi magatartásformákról

Móricz Zsigmond: A világ végén már szép és jó (novella)

Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása

Petőfi Sándor: Az álom...

2012Lukácsy Sándor: Nemzeti olvasókönyv

Albert Camus: A pestis c. regénye kapcsán a heroikus életfelfogás mellett vagy ellen

Arany János: Tetemre hívás (vers)

Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. kötetéből "A jó tanuló felel" és "A rossz tanuló felel"

2013Gósy Mária: A gyermeknyelv

Leszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról c. műve kapcsán az epikai művekben szereplő utazásokrólMárai Sándor: Az árva (elbeszélés)

Berzsenyi Dániel: Napoleonhoz

Vörösmarty Mihály: Napoleon

2014Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása

Márai Sándor: Az olvasásról c. írása (Füveskönyv) kapcsán a lassú olvasás mozgalmáról

Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)

Berzsenyi Dániel: Életfilozófia

Arany János: Visszatekintés

Míg a régi érettségi rendszerben az irodalmi-történelmi évfordulók jó kiindulópontot jelentettek, a szaktanárok szerint a kétszintű érettségin ritkábban fordul elő, hogy évfordulós szerző művét kapják a diákok.

"Felesleges évfordulókban gondolkozni. Bár van némi hagyománya az érettségi írásbelik történetében, nem tartom relevánsnak ma az évfordulókra történő kizárólagos koncentrálást" - mondta el az eduline-nak Szabó Roland tanár. "Sokkal fontosabb tematikus egységekben gondolkodni: milyen szempontú összehasonlítások voltak eddig? Az összehasonlítások módszertanának ismerete és az ebben szerzett gyakorlat a mérvadó, nem a konkrét költemények. A művek értelmezésénél a szerzősség kérdése – gondolok itt a referenciális értelmezésekre – elhanyagolható a középszintű érettségi feladatainál, kiemelt szempont a mű(vek) poetológiai szempontú olvasása. Ha mégis megnyugtatóak az évfordulók, akkor: Kosztolányi Dezső (130), József Attila (110). Az én tippem erre a vizsgaidőszakra: Radnóti Miklós és Pilinszky János."

Szövegértés: nem számít a szerző, csak a téma

A diákok a középszintű magyarérettségin először a szövegértési tesztet kapják meg, hatvan perc alatt kell megválaszolniuk a kérdéseket, mindegyik a 800-1000 szó terjedelmű esszéhez, tanulmányhoz vagy publicisztikai műhöz kapcsolódik.

Az elmúlt években a legtöbbször nyelvészeti témájú szöveget kaptak a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát, 2012 októberében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájának részletét kellett értelmezniük, míg 2008-ban Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv? című előadásának levonatát.

Irodalmi témájú írások is több feladatsorba bekerültek: 2011-ben Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről, 2009-ben Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című műből kaptak egy részletet a diákok, míg 2010-ben egy Magyar Hírlap-cikket kellett értelmezniük, amely egy Janus Pannonius-műről szólt. 2005 után többször volt környezetvédelmi-ökológiai témájú szöveg is.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Május 4-én a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2015-ös tavaszi érettségi: az első héten az irodalom mellett a matek, a történelem, az angol és a német kerül sorra.

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Önkormányzati nyári napközis táborok 2026: még vannak szabad helyek, de érdemes gyorsan jelentkezni

A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.

„A Corvinus nemzetközibb, mint valaha, a dolgozók fizetése pedig több mint duplájára nőtt” – az egyetem szerint eredményes volt a modellváltás

Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.

Maruzsa Zoltán olyan gimnáziumi igazgatót nevezett ki, akit a tantestület nem támogatott, most tömeges felmondások jöhetnek

Komoly feszültség alakult ki a budapesti Németh László Gimnázium tantestületében az új igazgató kinevezése miatt. A pedagógusok egy része szerint az iskola élére olyan vezető került, akit korábban több konfliktus is övezett, és akinek kinevezését a tantestület többsége sem támogatta. Többen már a felmondásukat fontolgatják, ha nem történik változás az intézmény vezetésében.