Az egyik feladat biztosan novellaelemzés lesz - erre számítanak az eduline által megkérdezett végzős középiskolások. Ennek ellenére nem biztos, hogy jó taktika, ha valaki kizárólag a novellaelemzés szempontjait nézi át az érettségi előtt.

Tény, hogy a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők, de volt olyan év, amikor egy költeményről, balladáról kellett esszét írni: 2006-ban például Márai Sándor Halotti beszéd, 2012-ben Arany János Tetemre hívás című művét kellett elemezni.

Jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak - ilyen például Sánta Ferenc, Gelléri Andor Endre vagy Mészöly Miklós.

Évfordulók: számítanak?

Petőfi Sándor, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán - 2005 óta ezek a szerzők legalább kétszer szerepeltek a középszintű írásbelin.

Míg a régi érettségi rendszerben az irodalmi-történelmi évfordulók jó kiindulópontot jelentettek, a szaktanárok szerint a kétszintű érettségin ritkábban fordul elő, hogy évfordulós szerző művét kapják a diákok.

"Felesleges évfordulókban gondolkozni. Bár van némi hagyománya az érettségi írásbelik történetében, nem tartom relevánsnak ma az évfordulókra történő kizárólagos koncentrálást" - mondta el az eduline-nak Szabó Roland tanár. "Sokkal fontosabb tematikus egységekben gondolkodni: milyen szempontú összehasonlítások voltak eddig? Az összehasonlítások módszertanának ismerete és az ebben szerzett gyakorlat a mérvadó, nem a konkrét költemények. A művek értelmezésénél a szerzősség kérdése – gondolok itt a referenciális értelmezésekre – elhanyagolható a középszintű érettségi feladatainál, kiemelt szempont a mű(vek) poetológiai szempontú olvasása. Ha mégis megnyugtatóak az évfordulók, akkor: Kosztolányi Dezső (130), József Attila (110). Az én tippem erre a vizsgaidőszakra: Radnóti Miklós és Pilinszky János."

Szövegértés: nem számít a szerző, csak a téma

Az elmúlt években a legtöbbször nyelvészeti témájú szöveget kaptak a vizsgázók. 2013-ban például Gósy Mária gyermeknyelvről írt tanulmányát, 2012 októberében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című munkájának részletét kellett értelmezniük, míg 2008-ban Nádasdy Ádám Miért változik a nyelv? című előadásának levonatát.

Irodalmi témájú írások is több feladatsorba bekerültek: 2011-ben Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről, 2009-ben Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című műből kaptak egy részletet a diákok, míg 2010-ben egy Magyar Hírlap-cikket kellett értelmezniük, amely egy Janus Pannonius-műről szólt. 2005 után többször volt környezetvédelmi-ökológiai témájú szöveg is.