Itt vannak a pontozási és osztályozási szabályok az érettségin

Hány százaléktól van meg a kettes vagy épp az ötös? Mikor jár a pluszpont az emelt szintű érettségiért? Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szintű szóbeli? Összegyűjtöttük néhány táblázatban a legfontosabb számokat.

  • Eduline
Itt vannak a 2024-es pontszámítási szabályok az érettségin.

Mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?

Az alábbi két táblázatban a kötelező tantárgyakra közép- és emelt szinten adható maximális pontszámokat találjátok. Ha valamelyik választható tantárgy érdekel, az Oktatási Hivatal honlapján, a vizsgák leírásában nézhetitek meg az arra vonatkozó pontozási szabályokat.

A középszintű matek érettségin csak akkor kell szóbelire mennetek, ha az írásbelin nem értétek el a kettes határát, a 25 pontot, de legalább 12 pontot sikerült szereznetek - 12 pont alatt ugyanis biztosan megbuktatok. Emelt szinten viszont matekból is van szóbeli.

Középszintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalomnyelvi-műveltségi feladatsor: 40 pontszövegalkotás: 60 pont50 pont
matematikaI. rész: 30 pontII. rész: 70(50 pont)
történelemrövid feladatok: 45 pontesszék: 45 pont60 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 ponthallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont33 pont
Emelt szintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalomszövegértés: 40 pontszövegalkotás: 60 pont50 pont
matematikaI. rész: 51 pontII. rész: 64 pont35 pont
történelemrövid feladatok: 44 pontesszék: 46 pont60 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 ponthallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont30 pont

Hogyan lesz ebből osztályzat?

A középszintű matek kivételével - ahol, mint írtuk, jó esetben nem kell szóbeliznetek, így maximum 100 pontot szerezhettek - a maximálisan szerezhető pontszám 150, az érettségi bizonyítványba az ebből számított százalékos eredmények kerülnek be. Ha a felvételin duplázni akartok, akkor ezekkel kell számolnotok, emelt szintű érettséginél pedig 45 százalék fölött jár a tantárgyanként 50 pluszpont.

A kettes alsó határa 25 százalék, amelyet úgy kell elérnetek, hogy a szóbelin és az írásbelin is legalább 12-12 százalékot szereztek - azaz hiába volt akár 30 százalékos az írásbeli, ha a szóbelin csak 11 százalékot szereztek, az nem elég a ketteshez.

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Minden a szóbeli érettségiről

Ilyen lesz a szóbeli magyarérettségi

Ezekkel a hibákkal lehet a legtöbb pontot veszíteni a magyar szóbelin

Mire számíthattok a szóbeli töriérettségin?

Készüljetek ezekkel a kidolgozott tételekkel a törire

Itt vannak a tételek az összes tantárgyból

A vizsgák időpontjai

Ezek az érettségizők biztosan nem mehetnek szóbelizni

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.