Mi az a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?
Mi az a hallgatói szerződés, és mikor kell megkötni?
A felsőoktatási törvény szerint csak akkor tanulhattok állami (rész)ösztöndíjjal, ha még a beiratkozás előtt aláírjátok a hallgatói szerződést. A szerződést a diák és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg: az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja, hogy teljesít bizonyos feltételeket: például hogy időben befejezi a tanulmányait, és hogy adott ideig Magyarországon fog dolgozni.
Tényleg fizetnie kell annak, aki nem szerzi meg időben a diplomát?
Igen. Ha a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül – vagyis egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – nem sikerül megszerezni az oklevelet, az igénybe vett ösztöndíj vagy részösztöndíj 50 százalékát vissza kell fizetni az államnak.
Mennyi időt kell Magyarországon dolgozni a hallgatói szerződés szerint?
Kétszer annyi időt, ameddig állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanultatok – a diploma megszerzését követő húsz éven belül. Ha például három évig tanultatok az állam költségén, akkor hat éven keresztül itthon kell munkát vállalnotok.
Mi történik, ha valaki mégis külföldön szeretne dolgozni a diploma megszerzése után?
Akkor fizetni kell: az igénybe vett állami ösztöndíjnak vagy részösztöndíjnak a meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszafizetni a magyar államnak.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
