Hány százaléktól van meg az ötös? Így osztályozzák az érettségiket közép- és emelt szinten

Mutatjuk a százalékokat.

  • Székács Linda

Június 3-án kedden elkezdődtek a szóbeli vizsgák, amik nagyjából egy hónapon keresztül, július elejéig tartanak. Először az emelt szintű vizsgázók adnak számot a tudásukról, majd június 16-tól a középszintesek.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy az érettségi legalább elégséges legyen, vizsgarészenként legalább 12%-ot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25%-ot kell elérni. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, abban az esetben a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap. Ez tehát azt jelenti, hogy legalább egy kicsit a szóbeli vizsgákon is oda kell tenni magatok - akkor is, ha ez egyébként az osztályzatotokon nem változtatna.

A középszintű érettségiket 2025-ben a következő százalékhatárok szerint osztályozzák:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Az emelt szintű érettségik esetén pedig a következő százalékok alapján osztályoznak:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A szóbeli érettségi vizsgákról a legfontosabb tudnivalókat ebben a cikkünkben szedtük össze:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.