Itt találjátok az emelt szintű szóbeli érettségik tételcímeit

A héten folytatódik az érettségi, kedden indulnak az emelt szintű szóbelik.

Május 23-án lezárult a 2024/2025-ös tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli része. Országszerte 1157 helyszínen közel 142 000 diák adott számot tudásáról. A vizsgázók középszinten 125, emelt szinten pedig 70 különböző tantárgyból tettek írásbelit – ideértve azokat a tárgyakat is, amelyeket idegen nyelven is lehetett teljesíteni, például a matematikát vagy a történelmet.

10 fontos kérdés és válasz a szóbeli érettségi vizsgákról

A szóbeli időszak az emelt szintű vizsgákkal kezdődik, melyeket június 3. és 11. között tartanak, majd június 16. és július 2. között a középszintű szóbelikkel folytatódik az érettségi.

Milyen tételek lesznek a szóbeli érettségin?

Míg középszinten az érettségi szóbeli tételeit az iskolák saját hatáskörben állítják össze – így a követelmények intézményenként eltérhetnek –, addig emelt szinten egységes, központilag meghatározott tételcímekből készülhetnek a vizsgázók. Ezeket az Oktatási Hivatal honlapján a május–júniusi érettségi vizsgák hivatalos anyagai között találjátok.

Emelt szinten a

  • magyar tételcímeit itt,
  • a matek témaköreit itt,
  • a történelem érettségi tematikáját pedig itt találjátok.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.