Témakörök, vizsgafelépítés, kompetenciák: ezeket kell tudni a 2025-ös történelemérettségiről

A 2025-ös történelemérettségit május 7-én írják a diákok. A vizsga – mind középszinten, mind emelt szinten – két fő részből áll: az elsőben rövid feladatokat kell megoldaniuk, míg a másodikban esszék megírására kerül sor.

Itt a 2025-ös tavaszi érettségi teljes vizsgabeosztása

A 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével 2024-ben már a módosult érettségi követelmények alapján számoltak be tudásukról a diákok történelemből és magyarból. Töriből szerencsére a változások nem voltak olyan radikálisak, mint például a magyarérettségi esetében. A vizsga szerkezete és a feladattípusai nagyrészt megmaradtak a korábbi években megszokott formában, de a tananyag tartalma több ponton módosult.

Mi változott a történelemérettségi témaköreiben?

Középszinten néhány korábban emelt szinten szereplő témakör átkerült ide, például az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgából kikerültek olyan témák, mint a francia abszolutizmus vagy a 18. századi nagyhatalmi konfliktusok Európában.

Egy másik lényeges változás, hogy a munkajogi és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos témakörök már nem részei a történelemérettséginek – ezek átkerültek az állampolgári ismeretek érettségi követelményei közé, így az idei vizsgázók már ezekből nem találkoznak ilyen jellegű feladatokkal.

Ennyien buktak meg 2024-ben a történelemérettségin

Ezek a témakörök és altémák szerepelhetnek a 2025-ös érettségiben:

1. Az ókor

• Politika
• Ókori civilizációk
• Vallások

2. A középkor

• Az iszlám világ
• Gazdaság, társadalom, állam
• Egyház és kultúra Európában és Magyarországon
• Magyar őstörténet és honfoglalás
• A keresztény államalapítás és az Árpád-kor
• A vegyesházi királyok kora

3. A kora újkor

• A földrajzi felfedezések és következményeik
• A reformáció és a katolikus megújulás Európában és Magyarországon
• Törökellenes és rendi küzdelmek
• Erdély
• Magyarország a Habsburg Birodalomban
• A felvilágosodás

4. Az újkor

• Politikai eszmék
• Az ipari forradalom első hulláma
• A reformkor
• A forradalom és szabadságharc
• Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon
• A szocializmus
• Polgári állam, nagyhatalmi törekvések
• A dualizmus kora
• A nemzetiségi kérdés Magyarországon

5. A világháborúk kora

• Az első világháború
• Politikai változások a háború után
• Párizs környéki békék
• Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között
• Politika és gazdaság Magyarországon
• Társadalom és életmód Magyarországon
• A második világháború
• Magyarország a második világháborúban
• A holokauszt Európában és Magyarországon
• Magyarország pusztulása

6. A hidegháború kora

• A hidegháború kora
• A kétpólusú világ felbomlása
• A kommunista diktatúra kiépítése és működése
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc
• A kádári diktatúra
• A rendszerváltoztatás Magyarországon

7. A jelenkor

• Nemzetközi együttműködés, globális világ
• Politikai intézmények
• Nemzet

A vizsga felépítése: mire számíthatnak a középszintű vizsgázók?

A történelemérettségi középszinten továbbra is két részből áll: az első részben rövid, egyszerűbb feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatokat kell kidolgozni. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.

Az esszék közül négy lehetőség közül választhatnak, de csak kettőt kell megírni: egy rövid esszét egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem egy szakaszáról. Fontos, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig, míg a másik 1849 utáni korszakhoz kapcsolódjon.

A középszintű esszék terjedelme:

• Rövid esszé: 100–130 szó
• Hosszú esszé: 210–260 szó

Eltérés esetén – ha túl rövid vagy túl hosszú a dolgozat – pontlevonásra kell számítani.

Emelt szinten hosszabb idő és több esszé

Az emelt szintű érettségi ugyanúgy két részből áll, de hosszabb időkerettel: összesen 240 perc áll a diákok rendelkezésére – 100 perc a rövid feladatokra, 140 perc az esszék megírására.

Ebben az esetben három esszét kell megírni:

• egy rövidet egyetemes történelemből,
• egy hosszút a magyar történelemből,
• egy komplex esszét, amely bármely korszakra (az ókortól napjainkig) vonatkozhat a megadott témák alapján.

Az esszék terjedelmi követelményei emelt szinten:

• Rövid esszé: 110–130 szó
• Hosszú esszé: 240–290 szó
• Komplex esszé: 290–340 szó

A vizsgázóknak minden esetben egyértelműen meg kell jelölniük a feladatlapon, melyik esszétémát választották.

Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét

Az Oktatási Hivatal oldalán továbbá az érettségin elvárt kompetenciákat is érdemes tudni. A következőkre figyelnek oda a vizsgán:

• Ismeretszerzés és forráshasználat
• Tájékozódás időben és térben
• Szaktárgyi kommunikáció
• Történelmi gondolkodás