Ha esetleg még gyakorolnátok: ilyenek voltak a korábbi évek próbaérettségijei töriből és matekból

Országszerte több mint 100 diák írta meg ma a Studium Generale matematika és történelem közép- és emeltszintű próbaérettségijeit. Összeszedtünk nektek párat a korábbi évek feladatlapjaiból.

  • Rodler Lili

Ismétlés a tudás anyja, ahogy a mondás is tartja, ez pedig az érettségi vizsgák előtt hatványozottan igaz. Mivel bő három hónapotok van még a tavaszi érettségikig, így a felkészülési időszakra hoztunk nektek egy kis segítséget a gyakorláshoz.

A Studium Generale évről évre megszervez februárban egy próbaérettségi napot, amin a résztvevő diákok matematikából és történelemből, közép- és emeltszinten is kipróbálhatják magukat. A ma írt matek és történelem próbaérettségi feladatlapjait ezekben a cikkekben találjátok:

 

A korábbi évek feladatlapjait és a megoldásokat pedig alább gyűjtöttük ki nektek.

2024:

 

2023:

 

 

2022:

 

2021:

 

2020:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.