Ilyenkor még bőven van időtök, de összeszedtük nektek, hogy melyik magyar irodalmi alakokból és műveikből, illetve melyik világirodalmi szerzeményekből és szerzőkből kell készülnötök.
- Ady Endre és a látomásos képalkotás az újtípusú tájköltészetében: ilyen például A magyar Ugaron vagy A Tisza-parton;
- Arany János lélektani balladáinak hibázó-vétkező hősei: ilyeneket találtok az Ágnes asszonyban és a Tetemre hívásban is;
- Babits Mihály: itt egészen pontosan Jónás könyve című művel kell majd foglalkozni;
- Herczeg Ferenc: Fekete szüret a Badacsonyon című műben kell majd a párhuzamokat és a kapcsolódási pontokat kifejteni;
- Jókai Mór: A tengerszem tündére című elbeszélést kell majd az adott szempontok szerint elemezni;
- József Attila utolsó vershármasa: Talán eltűnök hirtelen, Karóval jöttél és az Ime, hát megleltem hazámat című versek;
- Kosztolányi Dezső és a gyermekként létezés motívumai: ezeket az Esti Kornélban, a Fürdésben, illetve az A kulcs című novellájából olvashatjátok ki;
- Mikszáth Kálmán: A jó palócok című regény alapján kell majd a műfaj sajátosságait bemutatnotok;
- Petőfi Sándor látomásköltészete: ebbe a kategóriába legalább 30 mű tartozik bele, de érdemes Az ítélettel, az Egy gondolat bánt engemettel és az A XIX. század költőivel foglalkozni;
- Vörösmarty Mihály kései költészete és a romantikus képalkotás: például Az emberek, A vén cigány és az Előszó;
- Mikes Kelemen: Törökországi levelek című levélgyűjteményében az 1., 37., 112. levél az, ami alapján a műfaj és a nyelvi beszédmód kapcsolatát be kell mutatnotok;
- Kölcsey Ferenc idő- és értékszembesítése két vers alapján: Himnusz és Zrínyi dala
- Juhász Gyula impresszionista stílusjegyei a költészetében: például a Magyar táj magyar ecsettel, a Tiszai csönd és az Anna örök alapján, de konkrét vers nincs meghatározva a tételben;
- Tamási Áron és a felnőtté válás folyamatának nyelvi megformálása: Kányák a templomban és A legényfa kivirágzik című művek alapján;
- Dragomán György: A fehér királyban a gyermeki nézőpont és a prózaműfaj kapcsolata;
- Homérosz és az eposzi műfaj jellegzetességei: az Iliász vagy az Odüsszeia alapján;
- Gogol és Csehov csinovnyik ábrázolásának összehasonlítása: A köpönyeg és A csinovnyik halála alapján;
- Molière és a komikum megjelenési formái: Vagy a Tartuffe, vagy pedig A fösvény alapján;
- Madách Imre és a jövőszínek antiutópiái: tehát Az ember tragédiája;
- Agatha Christie és a detektívregények sajátosságai: itt vagy a Gyilkosság az Orient expresszen, vagy a Halál a Níluson alapján kell bemutatni a műfajt.
A teljes szóbeli listát az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg, illetve az emelt szintű érettségi tételsorokat és témaköröket is kigyűjtöttük nektek. Ezeket itt találjátok:
