Őszi érettségi 2024: ilyen esetben tehettek előrehozott vizsgát

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire. Előrehozott érettségi vizsgát azonban nem minden tárgyból tehettek. Mutatjuk, mit kell tudnotok róla.

Az előrehozott érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal tett vizsgát jelenti. Ilyet csak abban az esetben tudtok tenni, ha még tanulói jogviszonnyal rendelkeztek. Azt viszont érdemes tudnotok, hogy nem minden tárgyból van lehetőségetek előrehozottan vizsgázni.

Gimnáziumban vagy szakgimnáziumban tanulók esetében

Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint idegen nyelvekből a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban lehet érettségi vizsgát tenni.

Más érettségi tantárgyból csak abban az esetben tehettek előrehozott vizsgát, ha a tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a tanulmányok befejező tanévét megelőző tanévek valamelyikében lezárult. Így először a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, vagy az azt követő vizsgaidőszakokban van lehetőségetek előrehozott érettségi vizsgát tenni.

Technikumi képzésben tanulók esetében

A kötelező érettségi vizsgatárgyakból – az idegen nyelv kivételével - legkorábban a 12. évfolyam május-júniusi vizsgaidőszakában lehet érettségi vizsgát tenni.

Bármely más érettségi vizsgatárgyból és idegen nyelv érettségi vizsgatárgyból legkorábban a 11. évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában tehettek előrehozott érettségi vizsgát abban az esetben, ha a szakképző intézmény szakmai programjában az adott vizsgatárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeket már teljesítettétek.

Az OH kiemelte, hogy azoknál a tantárgyaknál, amelyek tanítása a középiskolát lezáró évfolyamon fejeződik be, az előrehozott vizsga letétele továbbra sem lehetséges.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.