Középiskolai felvételi 2024: a héten véget érnek a szóbelik

A legkomolyabb középiskolákban szóban is meghallgatják a hozzájuk jelentkezőket.

  • Tornyos Kata

Március 4-én kezdődtek és egészen március 20-ig hívhatják be szóbeli beszélgetésekre azokat a középiskolába készülő diákokat, akik olyan intézménybe jelentkeznek, ahol szóbeli felvételi is feltétele a sikeres bekerülésnek.

A szóbeli felvételi nem minden iskolában része a felvételi követelménynek. Vannak intézmények, ahol csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe, míg máshol megkövetelték az írásbeli központi felvételi megírását is, a legkomolyabb középiskolákban pedig szóban is meghallgatják a hozzájuk jelentkezőket.

Vannak intézmények, ahova a szóbeli vizsgára csak azokat a tanulókat hívják be, akik a központi írásbelin elég pontot értek el ahhoz, hogy legyen esélyük bekerülni a választott intézménybe. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumba jelentkezőket például az iskola tájékoztatója alapján csak akkor hívják be a szóbeli vizsgára, ha az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 87-et, de legfeljebb 95,5 pontot értek el. Akinek ennél több pontja van, az felmentést kap a szóbeli alól.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.